A Világtörténet 2025. évi 1. számának tanulmányai a nemzetközi történeti kutatásban az elmúlt években – az új megközelítéseknek köszönhetően – újraértelmezett kolonializmus jelenségét járják körül. A szám szerkesztője Csaplár-Degovics Krisztián, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa.
A magyar történetírás a rendszerváltás után alig foglalkozott a gyarmatosítás történetével. A 2010-es évtizedben azonban Kelet-Európa történetírásait is elérték a new imperial history szemléletének, fogalmainak és módszertanának hatásai. Az utóbbi években már több tanulmány és könyv jelent meg, amelyek a gyarmatosítás kérdését boncolgatták – immár Magyarország történelme szempontjából is.
Bencze András cikkében Jason C. Sharman elmélete alapján azt vizsgálja, hogy az amerikai kontinensen gyarmatosító Oroszország „gyenge birodalomnak” számít-e. Számba veszi az orosz és a nyugat-európai gyarmatosítások közötti hasonlóságokat és különbségeket, majd kijelöli Oroszország helyét a gyarmatosító birodalmak sorában. Hopka Zoltán Ausztria–Magyarország gyarmatosítási törekvéseiről nyújt áttekintést. A gyarmatosítási kísérletek közül Bosznia-Hercegovinát és a kínai Tiencsin városában létesített koncessziós területet tekinti egyedül sikeresnek. Csepregi Janka Júlia a modernizáció és a gyarmatosítás módját vizsgálja az osztrák–magyar Bosznia-Hercegovina történetének elemzésével, azt a kérdést állítja középpontba, hogy a modernizáció, az agrárkérdés és a telepítési politika milyen elméleti, gyakorlati, politikai és gazdasági szempontok alapján alakult az okkupált tartományokban, továbbá a bosznia-hercegovinai gyakorlatok mennyire igazolják a különféle, a térségre vonatkozó elméleteket (orientalizmus, balkanizmus). Clemens Wirleitner az ázsiai vendégmunkások tömeges magyarországi alkalmazását illető elképzeléseket veszi számba, emellett több esetet is bemutat, hogy mi történt a Monarchia területére a 20. század első évtizedeiben ténylegesen megérkező kínai vendégmunkásokkal. Balogh Ádám Tibor a Brazíliába irányuló európai bevándorlók, az ott zajló betelepítési programok és egyéb kolonizációs törekvések történetét egy osztrák minisztériumi jelentés (1910) tükrében veszi górcső alá. Csaplár-Degovics Krisztián egy Magyarországról származó Afrika-vadász kalandjait mutatja be, aki a hazai vadászkultúra és az angol szépirodalom klasszikusait olvasva erős koloniális szemléletet örökölt, ami afrikai vadászatai során, majd az azokról beszámoló írásaiban is megmutatkozott.
A Műhely rovatban Gazdik Dániel arra hoz példákat, hogy miként jelennek meg az 1882–1883-ban Erzurumban készített orosz konzuli jelentésekben a határvidékkel összefüggő geopolitikai problémák, különös tekintettel a nagyhatalmak közötti feszültségek határvidéki megnyilvánulásaira.
A lapszám tartalomjegyzéke itt, bevezetője pedig itt olvasható.
A folyóirat ára 900 Ft, vásárlással, megrendeléssel és előfizetéssel kapcsolatos információk itt találhatók.
