Megjelent Ablonczy Balázs Trianon-legendák című kötetének orosz kiadása
Megjelent a „Lendület” Trianon 100 Kutatócsoport vezetője, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, témacsoport-vezetője, Ablonczy Balázs Trianon-legendák című sikerkönyvének orosz kiadása a tekintélyes, történettudományi kötetekkel foglalkozó, szentpétervári Nestor kiadónál Трианонский мирный договор 1920 года : Факты, легенды, домыслы (Az 1920-as trianoni békeszerződés: tények, legendák, spekulációk) címmel.
Hogy megérthessük a kilencvenöt éve aláírt békeszerződés körülményeit és hatását Ablonczy Balázs könyve többek között olyan kérdésekre keresi a választ, hogy: Vajon milyen szerepet játszott Georges Clemenceau francia miniszterelnök magyar menye a trianoni döntésben? Tényleg szabadkőműves összeesküvés állt Magyarország felosztása mögött? Valóban hajózható folyónak állítottak be az utódállamok néhány patakot, csakhogy nagyobb területhez jussanak? Tudatlanok lettek volna az antant döntéshozói? És egyáltalán: hol írták alá a trianoni békeszerződést: a Kis- vagy a Nagy-Trianon-palotában? Esetleg másutt? Lejár a békeszerződés? Van titkos záradéka?
A kötet jó kiindulópont lehet mindazoknak, akik az eseménytörténeten túl kíváncsiak a mélyebb összefüggésekre, és értelmezni kívánják a mai közéletben és publicisztikában is rendszeresen felbukkanó hiedelmeket, spekulációkat, legendákat.
További információk itt érhetők el.
Megjelent a „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport tagja, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, Skorka Renáta A gölnici bányajog című kötete.
A 15. században a Magyar Királyság területén több városszövetség létrejöttével számolhatunk. Ezek egyike a Szepes megyei Gölnicbánya jogán álló hét bányaváros (Gölnicbánya, Szomolnokbánya, Rudabánya, Jászó, Telkibánya, Rozsnyó és Igló) alkotta egység, amelyet a későbbiekben a felső-magyarországi bányavárosok elnevezéssel illettek.
A gölnici bányajognak köszönhetően egybetartozó bányavárosok történetének egyik legkorábbi ismert egyeztető találkozója 1487 decemberében zajlott Kassán. Jelen kötet a kassai tanácskozás részleteibe vezeti be az olvasót, annak eseményeit követi nyomon, illetve a helyszínen, a gölnic bányai delegáció gyámkodása alatt, de közös elhatározásból született bányajogi iratokat veszi számba, és ehhez kapcsolódóan modern kiadásban közreadja az ezeket tartalmazó forrásokat, a Münchenben őrzött Thurzókódex néven ismertté vált kötet gölnici bányajoghoz kapcsolódó bejegyzéseit, illetve a körmöcbányai levéltárban Gölnici bányarendtartás címen fennmaradt dokumentumot, valamint ez utóbbi első ízben olvasható magyar nyelvű fordítását.
A források keletkezésének történeti hátterét a bevezető tanulmányból ismerhetjük meg, melynek egy részlete itt olvasható.
Rendelési, vásárlási információk itt találhatók.
Megjelent Vámos Péter új könyve
Megjelent Vámos Péter, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa Magyar–kínai kapcsolatok, 1949–1989 című kötete a Károli Gáspár Református Egyetem és a L’Harmattan Kiadó közös kiadásában.
A könyv a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság 1949-1989 közötti kapcsolatait tekinti át magyar levéltári dokumentumok alapján. A kötetből kirajzolódik a két szocialista ország viszonyának dinamikája.
Az 1950-es éveket a testvéri barátság határozta meg. 1949-1956 között kiépültek a kapcsolatok keretei, az 1956-os magyarországi forradalmat követően pedig szoros volt az együttműködés egészen 1959-ig. Az 1960-as években a szovjet-kínai szakítás következtében a magyar-kínai viszony is fokozatosan megromlott. Az 1970-es éveket a kínai differenciálás és a magyar Kína-politika szoros szovjet ellenőrzése jegyében zajló lassú közeledés jellemezte. Az 1980-as években sor került ugyan a kapcsolatok rendezésére, de 1989-ben az azonos társadalmi rendszeren alapuló együttműködés véget ért.
A könyv borítója itt, a címnegyed és a tartalomjegyzék itt, az előszó pedig itt látható.
