A BTK Filozófiai Intézet tudományos főmunkatársának, Szécsi Gábornak új könyve jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában. A történetekbe zárt elme: Adalékok a narrativitás filozófiájához című kötet a történetalkotás és -feldolgozás gondolkodásunkra, megértési folyamatainkra, kommunikatív aktusainkra, mindennapi problémamegoldó cselekvéseinkre gyakorolt hatását vizsgálja. Ennek jegyében kínál átfogó elemzést a kérdéskört érintő filozófiai, nyelvészeti és pszichológiai elméletekről, külön is kitérve a narrativitás történelmi megismerésben és médiakommunikációban játszott szerepére.
A könyv online változata elérhető az Akadémiai Kiadó elektronikus alapműveinek gyűjteményében (MERSZ).
Idézet a könyv bevezetőjéből:
„A történetekben való gondolkodás és a kommunikáció egymással összefüggő, énteremtő folyamatok. A történetalkotás és -feldolgozás, az észlelt eseményeket, jelenségeket narratív módon elrendező és ezáltal jelentéssel felruházó gondolati sémák alkalmazása olyan alapvető kognitív képesség, amelynek kulcsszerep jut a kommunikációs szándékok azonosításában is. A kommunikatív aktus adója narratívákat közvetítve jeleníti meg indítékait, vágyait, hiteit a vevő számára. Történeteket oszt meg arról, mit tehetne, illetve mit tesz az adott kommunikációs szituációban, és miért éppen az aktuálisan végrehajtott kommunikatív aktust választotta az általa megosztani kívánt információk közlésére. A történetek által sugallt kommunikációs intenciók a tudat narratív struktúrája révén válnak megragadhatóvá a vevő számára. A kódolt, dekódolt jelentéseket meghatározó fogalmi viszonyok narratív módon strukturálódnak, és jelenítenek meg különböző komplexitású cselekvési szituációkat az elmében.
A legelemibb cselekvési helyzetektől a legkomplexebb szituációkig történetek építőelemeiként elrendeződő eseménystruktúrák fogalmi reprezentációi biztosítják a megértés feltételeit. E fogalmi viszonyokat konstituáló narratívák révén az információkat történetekbe rendező és ily módon feldolgozó ember voltaképpen történetként éli meg saját életét is. A megértés folyamatában maga is egy, a kommunikációs partnerrel közösen felépített narratíva részévé válik. Kommunikációs céljainak megfelelően történeteket használ fel, és a vele történtekre parabolikusan rávetítve azokat értelmezési keretet, magyarázatot keres, hogy beazonosítsa a vele történt események okait, megtalálja bennük saját szerepét.”
Prof. Dr. habil. Szécsi Gábor a BTK Filozófiai Intézetének tudományos főmunkatársa, a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar dékánja.
Kutatási területe a kommunikációkutatás; az új média hatása a nyelvre, gondolkodásra, tanulási folyamatokra; új közösségi formák kialakulása a digitális kultúrában; szemantika; az identitásfejlődés és a nyelvi kompetencia viszonya interdiszciplináris megközelítésben.
A kötet adatai:
Szécsi Gábor: A történetekbe zárt elme: Adalékok a narrativitás filozófiájához. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2020.
