Szenci Molnár Albert és a 16–17. századi pereginatio academica címmel, 55. alkalommal rendezték meg a reneszánsz és barokk irodalom kutatóinak közös konferenciáját a HUN-REN BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztálya és az egyetemek régi magyar irodalom tanszékei és kutatóműhelyei közreműködésével, ezúttal Debrecenben. Az eseményről Móré Tünde, a BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársa, a konferencia tudományos titkára készített beszámolót.
Az évente különböző városokban rendezett konferencia most az egyik hagyományos helyszínére tért vissza: először 1981-ben látta vendégül a régi magyar irodalom kutatóinak szakmai közösségét a Kossuth Lajos Tudományegyetem, 2024-ben pedig már hetedik alkalommal adott otthont Debrecen a tanácskozásnak.
Az éves nagykonferencia apropóját kettős évforduló adta: 450 éve született Szenci Molnár Albert (1574–1634), valamint 400 éve jelent meg Kálvin János fő műve, az Institutio első magyar nyelvű fordítása, ami kijelölte a szakmai körökben Rebakucs-konferencia néven ismert tanácskozás idei két meghatározó témáját: Szenci Molnár Albert életművét és 16–17 századi külföldi egyetemjárást.
A szervezőbizottság elnöke Imre Mihály, a Debreceni Egyetem emeritus professzora volt, tagjait pedig a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete mellett a Néderlandisztika Tanszék, a Tiszántúli Református Egyházkerület Közgyűjteményei és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, valamint a HUN-REN BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztályának munkatársai adták. A konferencia a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara és Debrecen Megyei Jogú Város közreműködésével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.
A Szenci Molnár-kutatások eredményeit éppen 50 évvel ezelőtt, 1974-ben egy sárospataki konferencia összegezte (Szenci Molnár Albert és a magyar késő reneszánsz). A mostani szervezők már az első körlevélben hangsúlyt helyeztek arra, hogy célkitűzéseikben, megközelítéseikben ehhez a korábbi rendezvényhez kapcsolódjanak. Az előadók közül többen ezen a tanácskozáson tűntek fel először a nagyobb szakmai nyilvánosság előtt referátumaikkal (Imre Mihály, P. Vásárhelyi Judit), illetve kaptak hivatkozást már egyetemi hallgatóként (Szabó András) az 1978-ban megjelent kötetben.
A rendezvény két helyszínen, a Debreceni Egyetemen és a Debreceni Református Kollégiumban zajlott. Az egyetem második emeleti aulájának üvegablakai Róth Miksa munkáját dicsérik, és a Debreceni Református Kollégium kapcsolataira utalnak: Zürich, Genf, Wittenberg és Utrecht olyan egyetemvárosok, amelyek a magyarországi peregrináció számára is meghatározóak voltak. Itt köszöntötte a résztvevőket Keményfi Róbert, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, Puskás István, Debrecen Megyei Jogú Város kulturális ügyekért felelős alpolgármestere, valamint Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke. Ezt követően került sor a Klaniczay Tibor-díj átadására, amelyet idén a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet nyugalmazott tudományos tanácsadója, Bartók István kapott 2023-ban megjelent „Tőlünk telhetőleg művelni és gazdagítani.” Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1530–1580 között című kritikatörténeti monográfiájáért.
A tudományos tanácskozás első szekciója a Szenci Molnár-kutatásokra fókuszált. P. Vásárhelyi Judit az eddigi eredmények ismertetése mellett a további feladatok és kérdések kijelölését is megtette, amivel párban állt Szabó András nagyívű áttekintése, amely a témát az európai kutatási eredmények kontextusában tárgyalta. Ősz Sándor Előd a hagyatékot és az abban rejlő perspektívákat taglaló referátuma kerekítette le a szekciót, hogy aztán a peregrináció kutatási kérdései kerüljenek előtérbe. A második ülés során Szögi László a peregrinációkutatás általánosabb problémáit, feladatait tematizálta, míg Fazekas István a katolikus, Csorba Dávid pedig a protestáns gyakorlat sajátságait vizsgálta meg.
A konferencia három napja alatt 30 előadás hangzott el: az egyetemjárás kutatási kérdései (Csepregi Zoltán, Verók Attila, Szabó Béla, Bozzay Réka, Lovas Borbála, Oláh Róbert), a peregrinációhoz kapcsolódó források és azok feldolgozása (Hegyi Ádám, Szigeti Molnár Dávid, Simon József, Kiss Farkas Gábor) mellett Szenci Molnár Albert olyan szövegei is a szakmai közösség látóterébe kerültek, amelyeket eddig nem, vagy kevésbé vizsgált a kutatás (Ajkay Alinka, Förköli Gábor, Petrőczi Éva).
A konferencia harmadik napjának helyszíne a Debreceni Református Kollégium Díszterme volt, ahol Szenci Molnár Albert levelezését és grammatikáját tárgyaló referátumok (Bartók István, Imre Mihály, Laczházi Gyula) mellett olyan előadások hangzottak el, amelyek az egyetemjárás során írt szövegeket, illetve különböző műfajokat mutattak be, például üdvözlő- és búcsúztatóverseket és album amicorumokat (Zsengellér József, Koltai Kornélia, Bácskai-Horváth Hajnalka, Móré Tünde). A 2023-as poszterszekció sikere nyomán az idei konferenciaprogramban is helyett kapott egy szekció, amely a PhD fokozatot még nem szerzett kutatók bemutatkozására adott lehetőséget. Éger Gábor, Éliás János és Nagy Anna Berta ismertették kutatásaikat.
A rendezvényen közel százan vettek részt, irodalom- és egyháztörténészek, teológusok, doktoranduszok és egyetemi hallgatók. A szerteágazó szakmai program mellett nem hiányozhatott a csoportkép elkészítése, illetve a Debreceni Református Kollégium Kántusának a genfi zsoltárokból összeállított koncertje, amelyet egy Sweelinck-zongoradarab zárt Sőrés Ildikó Zsuzsanna előadásában.
A konferencia harmadik napján Baráth Béla Levente, a Debreceni Református Kollégium Igazgatótanácsának elnöke adta át a Szenci Molnár Albert-díjat. A bölcsészeknek és teológusoknak adható elismerést a Református Kollégium Baráti Köre alapította a rendszerváltás után. A díjazott Szabó András, aki maga is a Kollégium diákja volt. A kitüntetést évtizedeken átívelő tudományos munkásságáért vehette át, amelynek jelentős részét teszi ki Szenci Molnár Albert életművének kutatása. Az irodalomtörténész legújabb, Szenci Molnár Albertről – két hangon című, Petrőczi Évával közösen jegyzett kötete is ezzel foglalkozik, amelynek bemutatója szintén része volt a konferencia programjának. A Szenci Molnár Albert-évfordulóra való megemlékezést Győri L. János, a Tiszántúli Református Egyházkerület közgyűjteményeinek igazgatója beszéddel nyitotta meg, amit a költő emléktáblájának koszorúzása követett, majd a program az Oláh Róbert kurátori munkájával létrejött kamarakiállítás megtekintésével zárult.
A tanácskozást Kecskeméti Gábor, a HUN-REN BTK Irodalomtudományi Intézet igazgatója és Fazakas Gergely Tamás, a DE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet igazgatója, a konferencia tudományos titkára és szervezője zárta. A következő éves konferenciát nem ősszel, hanem tavasszal, Veszprémben rendezik, témája Tarnai Andor munkássága előtt tisztelegve a magyar irodalomtörténeti hagyomány lesz.
A konferencia szervezőbizottságának elnöke Imre Mihály, tudományos titkára Fazakas Gergely Tamás és Móré Tünde. Tagjai a HUN-REN BTK Irodalomtudományi Intézet részéről: Kecskeméti Gábor, a Debreceni Egyetem BTK részéről: Bozzay Réka és Száraz Orsolya, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem részéről: Baráth Béla Levente, a TTRE Közgyűjtemények részéről: Csorba Dávid, Győri János és Oláh Róbert. Konzulens: Szabó András.
A konferencia programja letölthető.
A rendezvényen készült képek a HUN-REN BTK Irodalomtudományi Intézet fotógalériájában láthatók.
