Megújult a „Lendület” Tíz Generáció Kutatócsoport honlapja. A kutatócsoport Forrásvidékek címmel 2020 novemberében egy a vidéki társadalom történetét közelebb hozó, kéthavonta jelentkező forrásközlő blogot is indított. Az első év termése hét forrásközlés, amelyek a 18. századi paraszti, Mária Teréziához írt Sopron megyei paraszti panaszlevelektől az 1930-as évekbeli baranyai egykejelentéseken át egy 1960-as évekbeli jászsági TSZ-ben feltárt visszaélés közreadásáig adnak betekintést a hazai vidéki társadalom életébe. A 2022. januári új bejegyzésben Mikle György „Egyéb lakott helyek”: külterületi lakott helyek Komárom megye Településhálózat-fejlesztési Tervében (1970) című forrásközlése olvasható.
A cikkben közölt forrás az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció megyei szintű, Komárom megyéről szóló előkészítési anyagának egy kétoldalas táblázatát mutatja be. A táblázat a megye 51 darab nagyobb külterületi lakott helyét, azok (1960-as) népességszámát leltárazza, illetve három szempont alapján osztályozza. A bányatelepek és szőlőhegyek mellett 35 puszta adatai is megtalálhatók benne (1960-ban 125, 1970-ben 117 lakott puszta volt a vizsgált megye területén).
A „Lendület” Tíz Generáció Kutatócsoport programja (2019–2024):
Az elnéptelenedés a vidéki térségek egyre növekvő gondja napjaink Európájában. Ennek háttere a termékenységi ráták visszaesése mellett az agrárjövedelmek versenyképtelenségével és a városias központok szívóhatásával magyarázható leginkább. Az egykori szovjet blokk országai esetében azonban egy további, hangsúlyos elem sem maradhat figyelmen kívül: a kollektivizálás során a pártállamok erőszakkal kényszerítették az egyéni gazdákat a szövetkezetekbe, akik az iparba vándorlással és a termékenység visszafogásával védekeztek korábbi életük erőszakos megváltoztatása ellen.
Kutatócsoportunk interdiszciplináris módszerekkel dolgozó kutatók összehangolt munkájával szeretne fényt deríteni azokra a hosszú lefolyású történelmi folyamatokra, amelyek a kárpát-medencei vidéki társadalom jelenlegi, jellegzetes mintázatainak kiformálódásához vezettek. Kutatásunk időhatárai 1767 és 2017, az úrbérrendezés megindulásától a jelenig tartó két és fél évszázad. Vizsgálatainkban olyan fontosnak vélt, de mindeddig nem feltárt jelenségekre, összefüggésekre koncentrálunk, amelyek révén választ kaphatunk a vidéki társadalom életét a jelenig meghatározó strukturális hatóerők jellegére és súlyára (nagybirtok szerepe, területi egyenlőtlenségek különbségeinek összefüggései, természetföldrajzi adottságok). Elemzéseinkben egyaránt alkalmazzuk a hagyományos, levéltári kutatáson alapuló történészi eszköztárat és a statisztikai adatelemzés számítógépes módszertanát, valamint a térinformatika kínálta lehetőségeket.
Munkánk célja, hogy az agrártársadalom két és fél évszázados, tíz nemzedéknyi történetének fehér foltjaira vagy éppen átideologizált és ezért torzan ránk maradt narratíváira koncentrálva, hangsúlyosan olyan kutatásokat fogjon egybe, amelyek egységes keretbe foglalják a 18. század középső harmadától eltelt időszak társadalmi változásait, és megvilágítják mindazon folyamatokat, amelyek a jelen helyzetig vezettek.
A kutatócsoport vezetője: Horváth Gergely Krisztián, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa.
