2022. szeptember 5–6-án Brüsszelben rendezték meg a Cracks in the Canon: Modernism and Censorship in Eastern Europe [Repedések a kánonban: Modernizmus és cenzúra Kelet-Európában] című nemetközi konferenciát az Université Libre de Bruxelles (ULB) szervezésében, amelyen Földes Györgyi, a BTK Irodalomtudományi Intézet Modern magyar irodalmi osztályának munkatársa Double conflict, double repression – the story of the Hungarian Avant-garde and the communists [Kettős konfliktus, kettős elnyomás – a magyar avantgárd története és a kommunisták] címmel tartott előadást.
A konferencia a képzőművészet, az irodalom, a filmművészet alkotásait és az ezek létrejöttét a 19. század végétől az 1960-as évekig befolyásoló összetett cenzúraapparátust vizsgálva arra keresett válaszokat, hogy a cenzúra különböző – enyhébb és szigorúbb – változatai hogyan működtek formáló erőként a modernista kultúrákban, illetve hogyan befolyásolta a cenzúra a modern művészet különböző megjelenésmódjait.
A cenzúra és a modernség intézményeit és jelenségeit gyakran a huszadik századi kultúrán belül küzdő erőkként jellemzik: a nyelv kiterjesztésére irányuló kreatív törekvés a nyelv korlátozására irányuló elnyomó törekvéssel szemben; az egyén a társadalmi berendezkedéssel szemben; a művészet kibontakozása a művészet felszámolásával szemben. A legújabb kutatások viszont árnyaltabb és kölcsönös kapcsolatot tárnak fel a modernség képviselői és a kulturális ellenőrzés ágensei között. A kelet-európai történelem gazdag esettanulmányokat kínál ehhez a témához, amelyek azonban még mindig hajlamosak sztereotípiákra redukálódni.
A tanácskozás azt a célt tűzte ki, hogy az újabb cenzúraelméletek módszertani eszközeire és megközelítéseire támaszkodva árnyalja a leegyszerűsítő bináris felosztást, és rámutasson a cenzúra produktívabb felfogásának lehetőségeire. Az állami cenzúra a kommunikációs hálózatok belső szereplőinek tevékenységeként újraértelmezve ugyanis lehetőséget kínál a hivatalos és nem hivatalos cenzúráról kialakult sztereotípiák felülvizsgálatára.
