A Habsburg Ottó Alapítvány a magyar kultúra napjához kapcsolódóan 2022. január 23-án rendezte meg évkezdő összejövetelét, amelyen beszédet mondott Molnár Antal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet igazgatója, tudományos tanácsadója is.
Fotó: Habsburg Ottó Alapítvány
A Habsburg Ottó Alapítvány a rendezvényen bemutatta a gyűjteményét, és elindította online platformját, kutathatóvá téve ezáltal az utolsó magyar trónörökös hagyatékát.
Az eseményen Prőhle Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója köszöntötte a jelenlévőket. Elmondta, többek között azt is, hogy mit jelentett Habsburg Ottó számára a magyar nyelv és kultúra: számos feldolgozott dokumentumban utalt magyar kötődésére, a magyart második anyanyelvének tekintette. Köszöntőbeszédében Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte, hogy az utolsó magyar trónörökös életműve ma is figyelemre méltó „mindazok számára, akiket érdekel múltunkból kinövő jelenünk”. Hangsúlyozta, hogy mérföldkőhöz érkezett a hagyaték gondozására vállalkozó intézmény munkája: eljött az ideje annak, hogy a szellemi örökség mindenki által elérhető formában a világhálón is megjelenjen.
Fotó: Habsburg Ottó Alapítvány
Az rendezvényen a Habsburg Ottó Alapítvány munkatársai ismertették az egyes gyűjteményi területek – levéltári, könyvtári, fotó- és tárgyi gyűjtemények – tematikus feldolgozásának eddig elért eredményeit.
Molnár Antal a Habsburg Ottó Alapítvány bemutatkozását záró összegzésében a gyűjteményeket az élő szervezetekhez hasonlította, amelyeknek különböző életszakaszaik vannak. Az alapítványnak otthont adó Evangélikus Országos Könyvtár 1957-ben született meg, és számos fontos gyűjteményt fogadott be, két főúri gyűjtemény (Podmaniczky-Degenfeld Könyvtár, Radvánszky Könyvtár) mellett Esterházy Péter könyvtárát is. A Habsburg Ottó Alapítvány gyűjteményeivel a könyvtár nemzetközi jelentőséget nyert el, hiszen Habsburg Ottó az európai politikai élet meghatározó alakja volt. Az alapítvány nemcsak őrzi a gyűjteményt, hanem folyamatosan közzéteszi az online térben, tematizálja a kutatásokat, konferenciákat szervez és kiadványokat publikál. Az egyik legaktívabb közgyűjtemény lett az elmúlt években, érvényes választ adva a posztcovid időszak és az online expanzió kihívásaira. Több nemzetközi példával illusztrálta, hogy ez a fajta sokoldalú megközelítés és multifunkcionalitás jelentheti a közgyűjteményi ökoszisztéma megújulását a 21. században.
Fotó: Habsburg Ottó Alapítvány
A mostantól online elérhető adatbázisban lépésről lépésre válnak majd hozzáférhetővé Habsburg Ottó levelezése, fényképei és tanulmányai, írásai. Már az eddigi rendezés során is világossá vált, hogy Habsburg Ottó sok ezer emberrel állt levélkapcsolatban; levelezőpartnereinek száma az 1980-as évek második felétől csak Magyarországról mintegy hatezerre tehető. A gyűjtemény fontos részét képezi az ő és családjának több ezer darabot számláló fényképanyaga, több órányi filmfelvétel és interjú hanganyaga, ezen felül egy tizenegyezer kötetes – angol, német, francia és magyar nyelvű – könyvtár, valamint egy hétezer dokumentumból álló, többnyelvű cikkgyűjtemény is.
Habsburg Ottó hagyatékából elsőként a magyar nyelvű titkársági levelezést, a fényképgyűjtemény egy részét, valamint a Bokor Péter és Hanák Gábor által a nyolcvanas években készített videóinterjúk egyes részleteit is digitálisan hozzáférhetővé teszik a most elindult online felületen.
A rendezvényről szóló részletes beszámoló a Habsburg Ottó Alapítvány oldalán itt olvasható.
