2021. november 18-án és 19-én tartotta ülését a Vatikánban a Pápai Történettudományi Bizottság, amelyen a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet igazgatója, tudományos tanácsadója, Molnár Antal 2021. február 22-i kinevezése óta először vett részt. Molnár Antal ebből az alkalomból nyilatkozott a Vatican Newsnak kinevezése jelentőségéről, a Pápai Történettudományi Bizottság küldetéséről és a mostani tanácskozásukról.
Molnár Antal a Vatikáni Rádió magyar szerkesztőségében. Kép forrása: a Vatican News Facebook-oldala
A beszélgetés során P. Vértesaljai László SJ az elismerésről is kérdezte Molnár Antalt, aki elmondta, nagyon ritkán érte ekkora öröm az életében, hiszen 1994 óta jár Rómába viszonylag gyakran és kezdettől fogva a jezsuitákhoz kötődött ez a kutatómunkája. 1991-ben ismerkedett meg P. Lukács Lászlóval, aki akkor tért haza Rómából, hogy rendezze a hazai jezsuita levéltárat. Ebből mester-tanítványi kapcsolat és barátság született, majd 1994-ben meglátogatta őt Rómában és attól kezdve folyamatosan járt 2011-ig Rómába, amikor kinevezték a római Magyar Akadémia igazgatójává. Római tanulmányai szakmai életének legnagyobb örömét jelentették. Szerinte ennek a folyamatnak és a római jelenlétének lett elismerése ez a kinevezés.
Molnár Antal azt is elmondta, hogy a pápai intézmény „külső kényszerből” lett bizottság, mert a Történettudományok Nemzetközi Bizottsága „nemzeti bizottságokból” áll, ezek közé tartozik a Szentszék intézménye is, jóllehet ez már önmagában egyházon belüli nemzetközi szervezet. 1954-ben hozta létre XII. Piusz pápa és amikor az intézet a Történettudományok Nemzetközi Bizottsága tagjai közé lépett, maga is a „bizottság” nevet vette fel. A pápa ezzel a lépéssel nagyon nagy kaput nyitott ki a hivatalos történettudomány felé, hogy a Vatikán nem zárkózik el a kutatás elől, hanem szeretne részt venni abban a nagy nemzetközi együttműködési rendszerben, amit ez a nemzetközi bizottság garantál. Ha tehát a tagok bizottságok, akkor a Vatikán is így nevezi a saját intézményét. Európában a múlt század első felében indult az a munka, melybe a vatikáni történetkutatás is belekapcsolódott, hogy immár a nemzetközi tudományos történetírás keretein belül is értelmezze munkáját és XII. Piusz pápa ennek adott intézményes formát.
Az intézetalapító XII. Piusz pápa pártolta a bátor kutatást: közel az emberekhez. Kép forrása: a Vatican News Facebook-oldala
A Bizottság célkitűzése először is a vatikáni történeti kutatás belekapcsolása a nemzetközi intézményrendszerbe, másodjára tanácsadás a Szentszék számára a történettudomány világában, harmadrészt pedig a bizottság összefogja azokat a katolikus történészeket, akiket meghív a tagjai közé, hogy szakmailag és tanúságtevő módon képviseljék a Szentszéket.
A bizottságnak 30 tagja van, területileg arányosan lefedi a földrészeket. Molnár Antal az első magyar történész a bizottság 67 éves történetében. Témájában úgyszintén arányosan kutatja a bizottság a katolikus egyház egyetemes történetének különböző korszakait és értelemszerűen nemcsak a Szentszék, a Vatikán történetét kutatja. Az egyes bizottsági ülésekre az állandó tagokon kívül alkalmi jelleggel meghívnak külsős történészeket is. A bizottság történettudományi témákkal kapcsolatban szervez konferenciákat, ad ki köteteket, az üléseken ezeket a kezdeményezéseket is megvitatják. Ezeken az alkalmakon szakmai és baráti kapcsolatok születnek a történészek között, melyek legfiatalabb tagja éppen Molnár Antal. A következő ülésük jövő év márciusában lesz.
Forrás: vaticannews.va
