A tízéves fennállását ünneplő Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) nemzetközi tudományos tanácskozást rendezett 2024. február 14-én a Hagyományok Házában. A konferencián részt vett Molnár Antal, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet igazgatója és Horváth Gergely Krisztián tudományos főmunkatárs is.

Molnár Antal, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főigazgatóhelyettese a NEB szakmai partnereit felvonultató panelben kiemelte, hogy a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet a magyar történelem egészét kutatja, az őstörténettől a jelenkorig, ebben különbözik az országban működő többi történeti kutatóintézettől.

neb10tti 1Fotók: NEB

Hangsúlyozta a hazai kutatóműhelyekkel, így elsősorban a NEB-bel folytatott együttműködés jelentőségét, és rámutatott a nemzetközi kooperációk fontosságára. Ebből a szempontból kiemelkedő jelentőségű volt a 2019-ben Főpapi sorsok Kelet-Közép-Európában címmel közösen megrendezett konferencia előadásainak angol nyelvű publikációja a Vatikán hivatalos kiadójánál. A magyar történelmet ugyanis kizárólag nemzetközi kontextusban, közép-európai keretekbe illesztve érthetjük meg. Csakis így számíthatunk arra, hogy a mi szempontjainkat is meghallják és talán megértik a más történelmi tapasztalatokkal rendelkező Európában és a tengeren túl.

neb10tti 2Fotók: Merényi Zita/Magyar Kurír

Horváth Gergely Krisztián, intézetünk tudományos főmunkatársa Küzdelem a lelkekért. Vallásüldözés a kommunista diktatúra évtizedeiben című panelbeszélgetésen vett részt Łukas Kamiński, Rigó Róbert, Soós Viktor Attila és Tóth Tamás mellett, Prőhle Gergely moderálásával. A beszélgetés során először magyar-lengyel összevetésben tekintették át azokat társadalmi sajátosságokat, amelyek ellenében a kommunista pártok megpróbálták vallásellenes törekvéseiket érvényesíteni, majd kitekintve a rendszerváltás óta eltelt bő három évtized eredményeire, azokat a feladatokat is megvitatták, amelyek még a kutatás előtt állnak.

neb10tti 2 1Fotók: Merényi Zita/Magyar Kurír és NEB

Horváth Gergely Krisztián hozzászólásában a magyar társadalom felekezeti és tevékenységszerkezeti struktúráját vázolta a 20. század első felében, különös tekintettel az agrárnépességre. Véleménye szerint az agrártársadalom erőteljes felekezeti beágyazottságával, az egyházak megkerülhetetlen normaadó és szocializációs szerepével a kommunista párt is tisztában volt, ezért nem véletlen, hogy 1948 nyarán szinte egy időben került sor az iskolák államosítására, a nyílt egyház- majd kuláküldözés megindítására, illetve a kollektivizálás meghirdetésére. A kutatás előtt álló feladatokról szólva hangsúlyozta, hogy weberi szociológia intenciói ma is aktuálisak: a kutatónak a cselekvések hátterében megbúvó motivációk feltárására, megértésére kell törekedni. Ezáltal – különösen az ügynökkérdés esetében – elkerülhető a moralizálás, miközben feltárulnak azon mozgásterek, amelyekben a korabeli szereplők döntéseket hoztak, cselekedtek.

neb10tti 3Fotók: Merényi Zita/Magyar Kurír

A rendzvényről megjelent beszámolók: