2023. szeptember 28-án és 29-én a Jézus Társasága feloszlatásának 250. és Pray György születésének 300. évfordulója alkalmából konferenciát szervezett a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, az Országos Széchényi Könyvtár, valamint a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának Levéltára.
A konferencia programja itt található.
Fotó: Szőts-Rajkó Kinga / HUN-REN BTK TTI
A konferencián részt vettek munkatársaink is. Tóth Gergely és kollégái, Benei Bernadett, Jarmalov Rezső és Sánta Sára régóta együtt dolgoznak különböző szövegkiadói munkákon (együttműködésük eredménye Révay Péter De monarchia című művének, illetve Bél Mátyás Notitiája kéziratban maradt részeinek kiadása), és nemrég megalapították a Bél Mátyás Neolatin Műhelyt. A kutatócsoport minden tagja előadást tartott a konferencia első napján az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár épületében, a Pray György, a jezsuita tudós című szekcióban.
A szekció elnöke Molnár Antal, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főigazgató-helyettese, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet igazgatója, tudományos tanácsadója volt.
Molnár Antal. Fotó: Pintér Károly / ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár
Tóth Gergely „Elsők”, „legnagyobbak”, „alapítók”: Pray György történetírói munkásságának revíziója című előadásában kifejtette: Prayt Hóman Bálint óta a kritikai történetírás honi megalapítójának tartja a kutatás, holott ez a meghatározás téves. Az előadó szerint a kritikai irány, vagyis a tudatos és alapos forráskritika már az előző történészgenerációra (Otrokocsi Fóris, Timon, Bél) is jellemző volt, Pray ebbe a hagyományba lépett bele, s ezt folytatta tovább. Pray érdemei ugyanakkor vitathatatlanok a hagyományos őstörténet dekonstrukciója és újragondolása terén (Annales veteres), illetve jelentősek a középkori magyar történettel kapcsolatos munkái (Annales regum), és egyháztörténeti kutatásai is, különösen a nagy magyarországi egyházi archontológia, a Specimen Hierarchiae Hungaricae. Tóth Gergely felsorolta a Pray-kutatás jövőbeni feladatait is, amelyek közt egyebek mellett megemlítette Pray levelezésének kiadását és a Pray-életmű kontextusba helyezését (elődök, kortársak, recepció).
Tóth Gergely előadása. Fotó: Pintér Károly / ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár
Benei Bernadett Pray György és középkori történelmünk kritikus kérdései című előadásában elsőként a jezsuita historikus Anonymusszal kapcsolatos megállapításait vizsgálta és vetette egybe a történetírás mai eredményeivel. Az előadás emellett kitért a krónikában szereplő sötét tónusú Gizella- és Könyves Kálmán-portrék problematikájára is. Pray György fejlett forráskritikát alkalmazva, új módszerek (pl. paleográfia) bevonásával, nagyszámú külföldi forrás felhasználásával igyekezett gazdagítani, illetve korrigálni a honi krónikahagyomány sokszor szegényes és elfogultságokkal terhelt narratíváját.
Benei Bernadett előadása. Fotó: Pintér Károly / ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár
Jarmalov Rezső Egy elmérgesedő történész-disputa: Pray György és Gánóczy Antal vitája a váradi püspökség alapításáról címmel tartott előadást. A referátumban részletesen ismertette azt az egy évtizeden át tartó tollharcot, amely Pray György és Gánóczy Antal nagyváradi kanonok között zajlott; bemutatta a főszereplők érveit és az erre adott viszontválaszokat is. Amint azt Jarmalov Rezső kifejtette, ez a vita is nyilvánvaló bizonyítéka annak, hogy a 18. században megindult egyfajta dialógus az egyes kutatók között, amely hozzájárult a történeti kutatás fejlődéséhez.
Jarmalov Rezső előadása. Fotó: Pintér Károly / ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár
Sánta Sára a Pray György, a tudós könyvtáros című előadásában elsőként arról beszélt, hogy milyen változások történtek az Egyetemi Könyvtárban 1774 és 1790 között. Amint rámutatott, a bibliotéka ekkor vált az egykori rendi könyvtárból az ország egyetlen tudományos és nemzeti könyvtárává. Ezt követően az előadó kifejtette, hogy Pray igazgatóként milyen lépéseket tett annak érdekében, hogy a könyvtár valódi tudományos műhellyé válhasson. A tudós történész volt az, aki elkészítette az intézmény első tudományos igényű katalógusát, illetve sokat tett azért is, hogy Hevenesi Gábor és Kaprinai István kéziratgyűjteményei a bibliotékába kerüljenek; emellett saját kézirat-kollekcióját is a könyvtárnak engedte át.
Sánta Sára előadása. Fotó: Pintér Károly / ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár
A konferenciáról beszámolt az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár is, a cikk itt olvasható.
