A rangos PLOS One folyóiratbanmegjelent új tanulmányban 26 hamvasztásos és 3 csontvázas temetkezésből előkerült 29 bronzkori egyén biorégészeti elemzésének eredményei láttak napvilágot. A hazai bronzkori emlékanyagban elsőként publikáltak olyan komplex stroncium izotópos és embertani vizsgálatokat, amelyek hamvasztásos sírokból származó csontmaradványokon készültek.
A kutatás a Szigetszentmiklós-Ürgehegy lelőhelyen, az egyik legnagyobb magyarországi középső bronzkori temetőben feltárt emberi maradványokat vette górcső alá. A vizsgálatok a Kr. e. 2150 és 1500 között ide temetkező, a vatyai kultúrához köthető közösség társadalmi különbségeiről, valamint az egyének életének és halálának körülményeiről szolgáltak értékes adatokkal.
Szigetszentmiklós-Ürgehegy, urnasírok a bronzkori temetőben. (Forrás: Cavazzuti et al. 2021, PLOS One)
Kiemelendő, hogy a 241. urnasírban előkerült hamvasztott csontok egy 25-35 éves – arany hajfonat-karikával és magas társadalmi státuszt jelző bronz nyakpereccel –, 7-8 hónapos iker magzataival együtt eltemetett nő életútjának részleteire, és tragikus sorsára derítettek fényt.
Szigetszentmiklós-Ürgehegy 241. urnasírban előkerült hamvasztott csontok: egy 25-35 éves nő és 7-8 hónapos iker magzatainak maradványai. (Forrás: Cavazzuti et al. 2021, PlosOne)
Szigetszentmiklós-Ürgehegy 241. urnasírban előkerült leletek. (Forrás: Cavazzuti et al. 2021, PlosOne)
A kutatás nemzetközi együttműködéssel valósult meg, amelyben Claudio Cavazzuti (Department of History and Cultures, University of Bologna; University of Durham), Vicze Magdolna (Magyar Nemzeti Múzeum), Hajdu Tamás (ELTE Embertani Tanszék; Magyar Természettudományi Múzeum), Federico Lugli (Department of Cultural Heritage, University of Bologna; Department of Chemical and Geological Sciences, University of Modena and Reggio Emilia), Alessandra Sperdutti (Museo delle Civiltà, Rome; University of Napoli “L’Orientale”), Horváth Anikó, Major István, Molnár Mihály és Palcsu László (ICER Centre, Institute for Nuclear Research, Atomki, Debrecen), továbbá Kiss Viktória (ELKH BTK Régészeti Intézet) vettek részt.
A tanulmány az MTA Vendégkutatói pályázata, az MTA Lendület Programja által támogatott Lendület Mobilitás Kutatócsoport (kutatócsoport-vezető: Kiss Viktória), az NKFIH FK128013 pályázata (kutatócsoport-vezető: Hajdu Tamás), és az Atomki ICER projektje (az Európai Unió, Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország Kormánya által támogatott GINOP-2.3.2-15-2016-00009 pályázat) támogatásával jött létre.
