A Magyarország Zágrábi Nagykövetsége és Zágrábi Magyar Intézet – a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsézsettudományi Kutatóközpon Történettudományi Intézettel és a Horvát Történettudományi Intézettel együttműködésben – 2016. május 5-én nemzetközi Zrínyi-konferenciát rendezett Zágrábban a szigetvári hős halálának 450. évfordulója alkalmából. A Zrínyi Miklós és kora (horvátul Nikola Zrinski Sigetski i njegova doba) tanácskozást a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékbizottság mellett a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia is támogatta. A horvát, magyar és szlovén előadók részvételével lezajlott tudományos ülésen Intézetünket Fodor Pál igazgató, az MTA BTK főigazgatója, Pálffy Géza, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője és Sokcsevits Dénes tudományos főmunkatárs, a Zágrábi Magyar Intézet jelenlegi igazgatója képviselte. A rendezvény meghívóját itt olvashatja.
Fodor Pál bevezető előadásában a legújabb kutatások alapján az 1566. évi nagy török hadjáratot és Szigetvár védelmét mutatta be. Külön felhívva a figyelmet arra, hogy 1566 kora őszén Szigetvárnál Szülejmán szultán halála és Zrínyi Miklós példás helytállása az Oszmán Birodalom bukásának kezdetét is jelentette. A világhódító szultán ugyanis hét magyarországi hadjárata ellenére sem tudta megvalósítani nagy célját, Magyarország teljes megszállását és a „bécsi király” (a Habsburg-dinasztiából származó magyar uralkodók) legyőzését. Pálffy Géza referátuma azt vizsgálta, hogy a vitathatatlanul horvát származású szigetvári hős a mohácsi csata utáni néhány évtizedben hogyan váltott Horvátországból Magyarországra hazát és lett nem csupán a Magyar–Horvát Királyság, de még az I. Ferdinánd király uralkodása alatt Közép-Európában létrejött Habsburg Monarchia politikai elitjének és ún. nemzetek feletti arisztokráciájának is igen meghatározó képviselőjévé vált. Elemzése érzékletesen jelezte, hogy a horvát grófból magyar arisztokratává emelkedő, elkötelezett törökellenes katonára és politikusra joggal lehet büszke minden horvát és magyar, sőt osztrák és cseh állampolgár, minden zágrábi és csáktornyai, szigetvári és csurgói vagy monyorókeréki lokálpatrióta, azaz egyszerre tarthatjuk őt Közép-Európa közös hősének. Végül Sokcsevits Dénes kollégánk gondos áttekintésben követte nyomon a szigetvári hős horvátországi kultuszát a 19. századtól egészen napjainkig. Rajtuk kívül Magyarországot még Varga Szabolcs, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola tanára és Bene Sándor, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa képviselték értékes referátumokkal: egyrészt Zrínyi szigetvári kapitányságáról, másrészt dédunokája, a politikus, katona és költő Zrínyi Miklós Szigeti veszedelmének újonnan azonosított forrásairól (elsősorban a szultán halála kapcsán).
A konferencia jelentőségét növelte, hogy a Zrínyi-előadásokat megelőzően bemutatták a horvát tudományos életnek a két ország történettudományi intézete közös kiadásában teljesen kétnyelvű formában nemrég megjelent A horvát–magyar együttélés fordulópontjai / Prekretnice u suživotu hrvata i mađara című vaskos tanulmánykötetet is. Ez a 2014. február elején Budapesten tartott nagyszabású magyar–horvát tudományos tanácskozás előadásainak tanulmányváltozatait tárja a horvát és a magyar olvasók elé. A kötetet Fodor Pál mellett Damir Karbić, a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia Történeti Intézetének vezetője és Zlatko Matijević, a Horvát Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója méltatták.
Az igen jó hangulatú, számos új kutatási eredményt bemutató tanácskozás újabb meghatározó állomás volt a két szomszédos ország történettudománya közötti kapcsolatok elmélyítésében és a kutatási eredmények egymás számára történő rendszeres megismertetésében. Reményeink szerint a Hóvári János történész kollégánk vezette „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” Emlékbizottság támogatásával idén ez a munka további konferenciákkal és értékes kiadványokkal folytatódhat.
