A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet 2021. október 21–22-én Női íráshasználat és kéziratos kultúra a hosszú 19. században címmel tartotta meg a női írás 19. századi történetének feltárását ösztönző biennális konferenciasorozatának harmadik rendezvényét. A konferenciáról Török Zsuzsa, a BTK Irodalomtudományi Intézet 19. századi osztályának munkatársa, a sorozat szervezője készített beszámolót.
A már hagyományosan az MTA Könyvtár és Információs Központban megtartott tanácskozás a 2019-es konferencia témája után, amely a nők és az időszaki kiadványok, illetve a nyomtatott nyilvánosság kapcsolatát vizsgálta, ezúttal a nőknek az egykorú kéziratos kultúrában való részvételére összpontosított. Célja azoknak a társadalmi-kulturális gyakorlatoknak a rekonstruálása volt, amelyek a hosszú 19. századi kéziratosságban a nyomtatott kiadványok gyorsan növekvő piaca mellett még mindig léteztek.
A tanácskozás egyrészt azon az előfeltevésen alapult, hogy a kéziratos szöveghasználatot a nyomtatás expanziója nem számolta fel maradéktalanul, és hogy a kéziratos kultúra a nyomtatott nyilvánossággal párhuzamosan létező, attól eltérő kommunikációs lehetőségeket rejtett magában a vonatkozó időszakban. A konferencia másik előfeltevése szerint pedig a nőknek a 19. század közepétől a nyomtatott nyilvánosságban való egyre intenzívebb jelenléte nem zárta ki, csupán kiegészítette a kéziratos szövegprodukcióban és szöveghasználatban való részvételüket.
A tanácskozáson tizennégy előadás hangzott el magyarországi és külföldi (bécsi, illetve kolozsvári) kutatóműhelyeket képviselő szakemberektől és fiatal kutatóktól. A Bölcsészettudományi Kutatóközpontot több kollégánk is képviselte előadói, illetve elnöki minőségben: Csörsz Rumen István (BTK Irodalomtudományi Intézet), Czeferner Dóra (BTK Történettudományi Intézet), Domokos Mariann (BTK Néprajztudományi Intézet), Fórizs Gergely (BTK Irodalomtudományi Intézet), Gyáni Gábor (BTK Történettudományi Intézet), Mészáros Gábor (BTK Irodalomtudományi Intézet), Török Zsuzsa (BTK Irodalomtudományi Intézet).
A kétnapos tanácskozás előadásai a 18. század legvégétől a 19–20. század fordulójáig tekintették át a nőknek a kéziratos szövegek létrehozásában és használatában való részvételét. A nők levél- és naplóíróként, kéziratos versek és versgyűjtemények szerzőiként és címzettjeként, kéziratos ételreceptek lejegyzőjeként, iratok rendezőjeként és archiválójaként változatos szerepkörökben vettek részt a kéziratos kultúra alakításában, az írást pedig mint privát írásgyakorlatot és a társasági kommunikáció megteremtésének és fenntartásának eszközét egyaránt használták. A tanácskozás előadásai azt az előfeltevést is visszaigazolták, amely szerint a 19. századi kéziratos nyilvánosság tanulmányozása elválaszthatatlan a nyomtatott kultúra vizsgálatától, a kéziratosság és a nyomtatás a szóban forgó időszakban sokrétűen egybefonódó, egymást kiegészítő, egymásra reflektáló mediális lehetőségek.
A konferencia programja és a rendezvényen készült fényképek letölthetők.
