Bővített, átszerkesztett, angol nyelvű változata jelent meg a napokban az Új korszak határán: Az európai államok hadügye és hadseregei a mohácsi csata korában című tanulmánykötetnek. A B. Szabó János és Fodor Pál szerkesztésében 2019-ben kiadott könyv célja az volt, hogy „a mohácsi csata egyetemes hadtörténeti összefüggéseinek jobb megértéséhez” kínáljon fogódzókat. A korábbiak mellett öt új tanulmány kapott helyett benne, amelyek részben további országok (Svájc, skandináv államok) hadügyéről, részben a kor általános hadügyi változásairól (pénzügyek, lőfegyverek, taktika stb.) adnak áttekintést. A kötet borítója és címnegyede itt, a tartalomjegyéke pedig itt olvasható.


new era

A mohácsi csata (1526. augusztus 29.) egyedülálló, szimbolikus jelentőségű esemény nemcsak Magyarország, hanem egész Közép-Európa számára. Az elmúlt harminc évben a magyar történettudomány sokat tett a mohácsi „sötét legenda” felülvizsgálata érdekében, és ma már jóval méltányosabban ítéli meg a Jagelló-dinasztiát (1490–1526) és a csatát megelőző harmincöt évet, mint a korábbi nemzedékek. Maga a csata is más fényben tűnik fel: a hadtörténészek korábban „jelentéktelen” ütközetnek minősítették (ahol állítólag megbukott az „elavult középkori magyar hadszervezet”), holott Mohács a kora újkor egyik legnagyobb csatája volt, amelyben két, egyaránt „modern” hadsereg küzdött meg egymással.

Az On the Verge of a New Era: The Armies of Europe at the Time of the Battle of Mohács című kötet tanulmányai nagyjából azonos szerkezetben tárgyalják az egyes európai államok hadügyét a mohácsi csata korában. Mindegyik a hadi képesség szempontjából legfontosabb mutatók: a terület, a népesség és az állami bevételek bemutatásával kezdi, hogy a korszak szereplői egymással könnyebben összemérhetők legyenek, s hogy ezekből az adatokból Mohács Magyarországának helyzete és esélyei is jobban kirajzolódjanak. Ez az immár angolul is olvasható európai szemle remélhetőleg hozzájárul ahhoz, hogy a mohácsi csatát megvívó magyar politikai elit lehetőségeit és teljesítményét a nemzetközi történettudomány is reálisabban ítélje meg.

A Mohács 1526–2026: Rekonstrukció és Emlékezet sorozat újabb darabját haszonnal forgathatják a korszak általános hadtörténete iránt érdeklődők, az egyetemi hallgatók pedig akár tankönyvként is használhatják.