Online előadás Szécsi Gábor új kötetéről
Történet és történelem: A narrativista történelemfilozófia alapjai címmel jelent meg a Filozófiai Intézet tudományos főmunkatársának, Szécsi Gábornak és Mák Kornélnak könyve a Belvedere Meridionale Kiadó gondozásában.
A kötetről:
A könyv a történelmi megismerés lehetőségeivel; a történettudomány, a történeti kutatás módszertanának új modelljeivel foglalkozik. Arra a problémára fókuszál, hogy az emberi gondolkodás történetorientáltsága miként válhat a történeti források hátterében rejlő szerzői indítékok, valamint a források által megörökített történelemformáló szándékok megértésének alapjává. A szerzők a fontosabb narrativista elméletek áttekintésével mindenekelőtt arra kívánnak rávilágítani, hogy milyen megfontolások jegyében került az elmúlt 50 évben a történeti gnoszeológiai kutatások középpontjába a narratív történeti nyelv funkciójával és működésével kapcsolatos kérdéskör.
Szécsi Gábor – Mák Kornél: Történet és történelem: A narrativista történelemfilozófia alapjai. Belvedere Meridionale Kiadó, Szeged, 2019.
A kötet megjelenéséhez kapcsolódóan Szécsi Gábor online intézeti előadást tart Történet és történelem: adalékok a történelmi megismerés narrativista filozófiájához címmel 2020. május 7-én (csütörtökön) 11 órai kezdettel.
Az előadás összefoglalója:
A narratív történeti nyelv funkciójával és működésével kapcsolatos kérdéskör. Mint arra a későbbiekben rávilágítunk, a narratív nyelv történeti mező konstitúciójában betöltött szerepére az az általános historista, idealista alapokon nyugvó tudományfilozófiai megfontolás világított rá, hogy noha a történelmi magyarázat tudományos kutatások eredményeire épül, természete eltér az átfogó törvényekre hivatkozó, nomologikus természettudományos magyarázatokétól. Az analitikus és narrativista történetfilozófia képviselői más és más módon világították meg ennek a megfontolásnak a lényegét, más és más módon ragadták meg a történelmi magyarázat specifikus jellegét. Abban viszont többnyire egyetértettek, hogy a történelmi megismerés problematikájának tisztázása a történész által megértett és használt narratív nyelv elemzése révén válik lehetségessé.
Ennek az 1970-es évektől érzékelhető konszenzusnak a jegyében a történelmi magyarázatok sajátos természetéről szóló kezdeti viták után a történetfilozófia új szókészletet kezdett használni, aminek következtében a gnoszeológiai modellekben a hangsúly a magyarázatok problematikájáról átkerült az értelmezés, megértés kérdéskörére, és mindenekelőtt a történészi reprezentáció, történelmi tapasztalat problémájára.
Az előadás alapjául az alábbi könyvek anyagai szolgálnak: Szécsi Gábor - Mák Kornél: Történet és történelem. A narrativista történetfilozófia alapjai (Belvedere Kiadó, Szeged, 2019); Szécsi Gábor: A történetekbe zárt elme. Adalékok a narrativitás filozófiájához. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2020).
Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni: https://meet.jit.si/Osztalyszeminarium.FilEszme
Bilaterális nemzetközi projekt a BTK Filozófiai Intézete és a Murmanszki Arktikus Állami Egyetem Filozófiai, Társadalomtudományi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszéke között
Az eszmék áramlása és a nemzeti filozófiai hagyományok kialakulása: határokon átnyúló dialógusok / Миграция идей и формирование национальных философских традиций: диалоги поверх границ 2020–2022 (No. 20-511-23002) címen támogatást nyert bilaterális nemzetközi projekt, melynek vezető kutatója a magyar oldalon Mester Béla.
Az együttműködés alapját az orosz és a magyar kutatócsoport tagjainak az összehasonlító filozófiatörténet iránti közös érdeklődése és az ezen a téren végzett korábbi kutatásaik jelentik. A kutatás kiindulópontjául kínálkozott a német filozófia különböző irányzatai orosz és magyar hatástörténetének az összehasonlítása, hiszen ez mindkét nemzeti filozófiatörténetben fontos téma, és külön-külön mind a két kutatócsoport rendelkezik ezzel kapcsolatok kutatási tapasztalatokkal, eredményekkel.
Egyúttal célszerűnek tűnt a kutatást Immanuel Kant emblematikus alakjával kezdeni, akinek egyetemes jelentőségén túl sajátos szerepe van a magyar filozófiatörténetben épp úgy (az 1792-1822 közötti Kant-vita egyben a magyar filozófia intézményi és nyelvi modernizációjának a fordulatát is jelenti), mint az orosz eszmetörténetben (közismert, hogy Kant életében egyetlen hivatalos elismerést kapott, az Orosz Akadémia tagságát).
Kant orosz és magyar recepcióját választva történelmi kiindulópontként, a tervezett kutatás a következő témákat foglalja magában:
- A Kant-recepció jelentősége az orosz és a magyar kultúrában.
- Jürgen Habermas és a Frankfurti Iskola hatása az orosz és a magyar gondolkodásban, tekintetbe véve a recepció idején uralkodó marxista gondolkodást.
- Az előző századforduló fordulópontjai az orosz és a magyar szellemi életben, különös tekintettel a különböző Nietzsche-recepciókra, az egzisztenciafilozófiai törekvésekre és a fiatal Lukács György munkásságára
- A magyar és orosz politikai gondolkodás néhány tendenciájának összehasonlítása.
- A kanti etika alapelveinek a megjelenése az orosz és a magyar gyermekirodalomban, valamint néhány német reformpedagógiai elmélet orosz és magyar hatástörténetének összehasonlító vizsgálata.
A teljes kutatási terv magyar nyelvű összefoglalása elérhető itt.
