Kovács Gábor online előadása Hannah Arendtről és a politikai morál problémájáról
Április 16-án, csütörtökön 11 órától Kovács Gábor, a Filozófiai Intézet tudományos főmunkatársa online előadást tart A világot némán pusztító jóság – a politikai morál problémája Hannah Arendt politikai filozófiai koncepciójában címmel.
A címben jelzett meghökkentő állítás Arendt 1963-as Forradalom-könyvében kirajzolódó cselekvéselméleti koncepció központi tézise. A mára szinte áttekinthetetlenre duzzadt Arendt-recepció jelentős része foglalkozik azzal a problémakörrel, amibe ez a kijelentés ágyazódik. Ez Arendt cselekvéselméletének ellentmondásossága, illetve az a kérdés, hogy van-e Arendtnek valamiféle – cselekvéselmélete agonisztikus vonásait ellensúlyozó – elgondolása a politikai morálról. Számos interpretáció létezik pro és kontra – az előadás ezek főbb típusait veszi szemügyre. A kiinduló hipotézis az, hogy az arendti oeuvre nem igazán értelmezhető a filozófusnő életpályája nélkül: ez adja azt a kontextust, amelyből kinőnek az arendti politikai filozófia sajátos kategóriái és koncepciói. Az előadás a címben jelzett problematikát a totalitarizmus-élmény felől veszi szemügyre. Alighanem igaza van Margaret Canovan-nak amikor ezt tartja olyan perspektívának, amelyből értelmezhetőek – jóllehet nem feloldhatóak – az életmű súlyos belső ambivalenciái.
Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni: https://meet.jit.si/Osztalyszeminarium.FilEszme
Online előadást tartanak a félállású tudományos főmunkatársi állásra pályázók
Április 21-én, kedden kerül sor a Filozófiai Intézet félállású tudományos főmunkatársi állásának shortlist-es pályázóinak nyilvános online előadásaira:
14.00 Olay Csaba
14.40 Schmal Dániel
15.20 Zemplén Gábor
Az előadásokhoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:
https://meet.jit.si/álláspályázat_előadás
Online előadást tartanak a tudományos munkatársi állásra pályázók
Április 28-án, kedden kerül sor a Filozófiai Intézet tudományos munkatársi állásának shortlist-es pályázóinak nyilvános online előadásaira:
14.00 Kodaj Dániel
14.30 Németh Attila
15.00 Tuboly Ádám
15.30 Varga-Jani Anna
16.00 Veres Máté
Az előadásokhoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni: https://meet.jit.si/álláspályázat_előadás
Lehet-e az alkalmazott kommunikációs kultúrának járványlassító hatása? – Zemplén Gábor a BorPortré vendége volt
Zemplén Gábor a BTK Filozófiai Intézetének tudományos munkatársa, tudománytörténész és tudományfilozófus a BorPorté vendége volt április 2-án. Kocsis M. Brigitta műsorvezető online beszélgetett Zemplén Gáborral a kialakult járványhelyzettel kapcsolatban. Az interjúban a következő kérdéseket érintették: „Mennyit kell értenie az átlagpolgárnak a járványhelyzetből? A tudomány működésének normális menete felgyorsítható-e a hitelesség csorbulása nélkül? Lehet-e az alkalmazott kommunikációs kultúrának járványlassító hatása?” (Forrás: Facebook – Borportré)
Zemplén Gábor a beszélgetés során kifejtette, hogy kevés gyakorlati példa van arra, hogyan lehet egyszerűen átadni a gyakorlati tudást, azaz miként lehet alkalmazottá tenni azt a tudást, ismeretet, ami egy szakértőnél rendelkezésre áll. Zemplén szerint nagy teszt a jelenlegi járványhelyzet a tudománykommunikáció és a tudományos ismeretterjesztés számára, hiszen most kiderül, hogy mennyire képesek megérteni az emberek azt, ami a tudományos tartalmakból fontos. Ennek kapcsán konkrét példákat is megemlít Zemplén Gábor, miszerint egyes országokban, példának okáért Brazília esetében, nagy szakadék van a politikum és a tudomány között, így nem tud kialakulni a helyzet kívánta új adaptív viselkedés, míg más társadalmaknál, ahol a tudomány elérhetőbb és érthetőbb az állampolgárok számára, ott az emberek képesek belátni, hogy van olyan egyéni tett, ami közvetlenül hat a közösség egészére. Zemplén távlatokban még kitért az oktatás helyzetére is, miszerint ezt a felelős magatartást már az iskolákban is a tanítási módszer részévé kellene tenni a szociálpszichológia segítségével, ahol a diáknak segíteni kellene elsajátítani a kritikai gondolkodásmódot, amivel a saját megismerését befolyásoló tényezőket ki tudja szűrni. Nagyon leegyszerűsítve, a diák tehát ne csak arról tanuljon, milyen a világ, hanem arról is, hogy ő milyen.
A teljes interjú megtekinthető a következő linken.
A Magyar Tudomány vendégszerkesztőiként Dénes Iván Zoltán és Hörcher Ferenc szerkesztette a Szabad György emlékszámot (2020/4). A bevezetőben Dénes Iván Zoltán és Hörcher Ferenc a következőképp foglalja össze Szabad György történész jelentőségét és a tematikus összeállítás tanulmányainak tartalmát:
„Egy huszonegy éves fiatalember 1945-ben a soa személyes és családi traumái után nevet változtatott. Schwartz Györgyről Szabad Györgyre. Neve programnév volt, amit történészként és tanárként mind magára, mind olvasóira, hallgatóira és tanítványaira alkalmazott és képviselt. Ahogy képviselte, az a három traumatizált szerep (az áldozat, az elkövető és a megmentő) szerepei közül a megmentőé volt. Négy évtizedes tudós tanári tevékenysége ennek jegyében iskolateremtő volt, mindenféle zsarnokság, diktatúra, személyes uralom, autokrácia, hatalomösszpontosítás, kiváltságrendszer ellenében a személyes teljesítmény, a hatalommegosztás, a liberális demokrata politikai rendszer, az egyidejű európai és magyar patriotizmus és a magyar–zsidó elődök nyílt vállalása jegyében. A tematikus összeállítás tanulmányai tudományos munkásságát, vitáit, azok kontextusát és egy interjúkötetben olvasható önképét és önéletrajzát rekonstruálják, elemzik és értelmezik.” (Forrás: Bevezetés. Szabad György, a történész. Magyar Tudomány. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2020/4)
A szám tartalomjegyzéke:
Dénes Iván Zoltán, Hörcher Ferenc: Bevezetés
Miru György: Szabad György és a magyar történetírás függetlenségi paradigmája
Hermann Róbert: Személyes vagy tudományos? Kosáry Domokos és szabad György vitájának előzményei
Dénes Iván Zoltán: Egy szokatlan vita
Velkey Ferenc: Szabad György autobiográfiái
Csorba László: Szereplő és visszatekintő – egy szövegtípusról jegyzetkészítés közben
Az MTA folyóiratának tematikus összeállítása teljes terjedelmében itt érhető el.
Gyenis Balázs előadása a University of Illinois által szervezett "Causation and Reduction: From Metaphysics to the Sciences" című konferencián
A koronavírus járvány és az utazási korlátozások miatt a legtöbb tudományos konferencia vagy elmaradt, vagy el lett halasztva. Eredetileg ez lett volna a sorsa az „Causation and Reduction: From Metaphysics to the Sciences” („Okság és redukció: a metafizikától a tudományokig”) címmel 2020 április 4-ére az Illinois Egyetem által szervezett konferenciának is, ám az előadókkal történő egyeztetés után a szervezők végül online video konferencia formájában mégis megtartották. A Stanford, Pittsburgh, NYU, MIT, Kansas State, és Tsinghua Egyetemek előadói mellett a konferencia meghívott előadója volt Gyenis Balázs, a BTK Filozófiai Intézetének tudományos munkatársa is. „Az Okság Dinamikai Rendszerek Megközelítése” című előadása azt mutatta be, hogy oksági állításaink igazságfeltételeit hogyan lehet fizikai elméleteink segítségével explicit módon megadni. Az okság dinamikai rendszerek elméletét segítségül hívó, új elemzése képes számos olyan típusú oksági állítás fizikai alapokra helyezését megadni, amelyet az okság irodalmának eddigi megközelítései nem tudtak eredményesen kezelni. (Az előadás alapjául szolgáló, „A dynamical systems approach to causation” című tanulmány a Synthese folyóirat honlapján itt elérhető.)
„A konferencia szerintem nagyon jól sikerült. Az időzónák különbsége igényelt némi alkalmazkodást, de jó volt újra régen nem látott kollégákkal `találkozni' és gondolatokat cserélni. Az elmúlt három évben sokat fejlődtek a videokonferencia alkalmazások, a megfelelő programmal lényegében minden technikai nehézség nélkül össze lehet kapcsolni egyszerre akár ötszáz résztvevőt is.” - írta Gyenis Balázs a konferenciáról.
A konferencia plakátja itt elérhető.
Boros Gábor előadása
Boros Gábor (Károli Gáspár Református Egyetem) Test és lélek/elme két módszerről szóló értekezésben: Descartes, Dilthey – és Misch címmel online előadást tartott 2020. április 7-én a BTK Filozófiai Intézet szervezésében. Az előadást Olay Csaba (ELTE; BTK FI) kommentálta.
Az előadás összefoglalója:
Az előadás kiindulópontja az a tény, hogy Georg Misch a Geschichte der Autobiographie (Az önéletírás története) című monumentális önéletrajz-történeti kézikönyvében Descartes Értekezés a módszerről című művét az intellektuális önéletírás egyik kiváló példájának titulálta.
Azonban közismert, hogy az Értekezés egy sokkal összetettebb szöveg és távol áll egy egyszerű önéletírástól. Ami pedig még ennél is érdekesebb s talán zavarba ejtőbb is, az az, hogy Misch saját munkájához felhasználta Dilthey autobiográfia-koncepcióját, melynek egyik célja az volt, hogy megragadja az „életet amint írja önmagát”, másik célja pedig, hogy lefektesse a történettudományok sajátos, csak rájuk jellemző, ám egyszersmind „objektív” alapját. Boros Gábor előadásának központi kérdése volt, hogy hogyan juthatnánk bizonyosságra ebben az esetben a szerző – Descartes – „őszinteségével”, az írás „belső igazságával” kapcsolatban, amely a Dilthey-Misch értelmében vett valódi önéletírás megkülönböztető jegye. Boros Gábor ennek a kérdésnek a megválaszolásához egyfajta hermeneutikai módszert alkalmazott, mely során egy kettős hermeneutikai körben oda és vissza mozgott: megvizsgálta Misch önéletírás koncepciójának egészét, illetve a történeti adatokat Descartes életéhez és munkásságához kapcsolódóan annak érdekében, hogy megvilágítsa az Értekezésben megjelenő önéletrajzi karaktert, majd a részletektől elmozdulva ismét az egészet tárgyalja és vice versa.
A módszernek erre a kísérleti jellegére azért volt szükség, mert ahogy Descartes végigköveti „szellemének történetét” (histoire de mon esprit), az nem értelmezhető önéletírásként sem Dilthey-Misch koncepciójának értelmében, sem a megszokott értelemben. Ennek meggyőző felmutatása érdekében a test és lélek/elme probléma megjelenése Descartes-nál, illetve A. Baillet Descartes-életrajzában Boros Gábor érvelésének fontos részét alkotta.
Boros Gábor a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, kutatási területe filozófia és vallás a kora újkori filozófiában, Descartes, Spinoza, Leibniz, Hobbes, Locke, Hume, modern etikák, politika és társadalomfilozófia, érzelemfilozófia, filozófia és az értelmezés művészete.
Az előadás kommentátora Olay Csaba, az ELTE BTK tanszékvezető egyetemi tanára, a BTK Filozófiai Intézetének kutatója. Kutatási területe 19-20. századi kontinentális filozófia, hermeneutika, Heidegger, Gadamer, Hannah Arendt és a Frankfurti Iskola.
