A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából 2020. november 3-án az M5 Multiverzum című műsorának különkiadásban bemutatták a Pálffy Géza vezette „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport legfontosabb felfedezéseit is. A műsor november 8-i adása pedig a Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról, kezdeti tevékenységéről, történetéről emlékezett meg Fónagy Zoltán és Katona Csaba segítségével.
A Multiverzum című műsor 2020. november 3-án különkiadásban számolt be a legizgalmasabb magyarországi tudományos kutatásokról. Több természettudományi és régészeti projekt mellett a BTK Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója, Pálffy Géza vezette „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport néhány fontosabb felfedezése is bekerült.
Pálffy Géza. Képkivágás az M5 Multiverzum című műsorának 2020.11.03-i adásából.
A Kutatócsoport az elmúlt nyolc esztendőben a hazai tudományosság egyik nagy adósságának pótlására, a Szent Korona és a magyar uralkodókoronázások 1526 és 1916 közötti történetének vizsgálatára vállalkozott. A kutatói team – szisztematikus interdiszciplináris alapkutatások eredményeként – eddig tucatnyi nyelven 22 saját kiadványt (monográfiákat, tanulmányköteteket, katalógusokat, folyóiratszámokat) és több mint 300 tanulmányt jelentetett meg.
Miként a műsor bemutatta, legújabb eredményük a Szent Korona és a magyar uralkodókoronázások 1000 és 1916 közötti históriáját a nemzetközi nagyközönség számára bemutató angol monográfia (Crown and Coronation in Hungary 1000–1916 A. D.), miközben koronánk külföldi útjairól készült, félezer oldalas tanulmánykötetük (A Szent Korona hazatér. A magyar korona tizenegy külföldi útja, 1205–1978) immár két kiadást ért meg.
Az újabb kutatások alapján még az érettségi tétel is pontosításra került a magyar uralkodók törvényes koronázásáról (öt koronázóvárosban hat koronázótemplomunk volt, az esztergomi érsek és a nádor 1527/1687-től közösen koronázott, ám a Szent Korona pótolhatatlan volt).
Emellett a műsor felhívta a figyelmet a kutatócsoport néhány kiemelkedő felfedezésére, többek között a legkorábbi szent koronás magyar országzászlóra és a jelenleg Zágrábban kiállított legrégebbi (1647. évi) horvát zászlóra is, amelyeket a projektvezető hatnyelvű koronázási zászló-történeti monográfiája mutat be részletesen. Az adásban többször bejátszották a kutatói teamnek a FilmEver Stúdióval készült ismeretterjesztő filmjét (A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában, 2016–2017, rendezte: Bárány Krisztián) is. Ez az első nagyszabású film koronázási kincseinkről, amelynek 2018 legvégén nyolcnyelvű (angol, német, spanyol, orosz, magyar, szlovák, horvát és román) DVD-változata is napvilágot látott. Végül Pálffy Géza röviden szólt a kutatócsoport jövőbeli terveiről és készülő újabb kiadványairól is.
A kutatócsoportra vonatkozó rész itt tekinthető meg (14:50-től).
Fónagy Zoltán és Katona Csaba az MTA alapításáról
A Multiverzum című műsor november 8-án a Magyar Tudományos Akadémia megalapításáról, kezdeti tevékenységéről, történetéről emlékezett meg a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, Fónagy Zoltán és az intézet tudományos munkatársa, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kommunikációs referense, Katona Csaba segítségével.
Fónagy Zoltán. Képkivágás az M5 Multiverzum című műsorának 2020.11.08-i adásából.
„Az Akadémia első évtizedeinek eredményei az alapító szándékának megfelelően a magyar nyelv művelésével függenek össze. Az új szavak létrehozásánál is fontosabb fejlemény volt talán az, amire ma kevéssé gondolunk, hogy nem volt mindig egységes a magyar nyelv helyesírása, nyelvtana. Az Akadémiának eredetileg három osztálya volt, erősen az irodalom, a nyelv és a bölcsészettudományok túlsúlyával. Később, a 19. század végétől, de különösen a 20. században, és annak is inkább a második felében – a természettudományok, alkalmazott tudományoknak jelentőségének növekedését követve – újabb osztályokkal egészült ki, ma tizenegy osztálya van.” – mondta el Fónagy Zoltán.
Katona Csaba. Képkivágás az M5 Multiverzum című műsorának 2020.11.08-i adásából.
Katona Csaba pedig arról is beszélt, hogy: „Azt a fajta kíváncsiságot, amely az emberben óhatatlanul felmerül, amikor felteszi a kérdést, hogy miért? – válaszolja meg a tudomány. A tudomány belső késztetésekre ad választ, és addig jó, amíg az emberben megvan ez a kíváncsiság.”
„A Magyar Tudományos Akadémia az 1825-ös megalakulása óta a hazai tudományos élet legjavát tömöríti. [...] Az MTA sok korszak sok változását élte meg és élte túl. [...] Az MTA a magyar tudomány melegágya, amihez valamilyen formában mindnyájan kapcsolódhatunk.” – mutattak rá a műsor készítői.
A teljes adás itt tekinthető meg.
