Papok a 18–20. századi lokális közösségekben – Történetek találkozása címmel rendezett konferenciát 2020. október 1–2-án az MTA–ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport és az ELTE BTK Folklore Tanszéke. A széles tematikai és időbeli skálán elhelyezkedő előadások közös vonása volt, hogy papok és lelkészek álltak a középpontban, a papi működés különféle vetületeiről szóltak, és minden esetben figyelemmel voltak a lokális közösségekkel való kapcsolatra.
A többnyire konfliktustörténetekből kibontott esettanulmányok a konfliktusokon túl tekintve kirajzolták a nagyobb problémaköröket: papi és lelkészi szolgáltatások, népi és hivatalos vallásosság, a vallásosság gyakorlati aspektusai, felekezeti kérdések, az alsópapság gazdasági helyzete, a papok gazdálkodó tevékenysége, lelkészek és tanítók viszonya, filiális kérdések, lelkészi családok, pap- és lelkészválasztási kérdések stb.
Képek: A „Lendület” Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport Facebook oldala
A közel negyven előadást felvonultató tanácskozáson részt vettek a Néprajztudományi Intézet munkatársai is, az alábbi előadásokkal:
Bednárik János: „Ők lesznek az elsők, kik polgári házassággal megelégszenek...” Egy solymári eset tanulságai
Kovács Bence: A „szakadáti anyaegyház” és népei: A filiális viszony diverzitása a 18. századi Mercy-uradalomban
Muntagné Tabajdi Zsuzsanna: Egy temetés – három pap: Egy 18. századi nógrádi gyászszertartás viszontagságai
Szakál Anna: „jajj annak a belső embernek, akit nem szeretnek a hívei” – A részeges lelkészek megítélése a 19. századi erdélyi unitárius falvakban
A BTK Történettudományi Intézetből pedig Mihalik Béla Vilmos adott elő A plébános és a gonosz szolgáló. Ferenczffy Ferenc, a Heves megyei Pély első plébánosa címmel.
A konferencia teljes programja itt tekinthető meg, beszámoló pedig az ELTE Online-on olvasható.
Fazekas Mihály életművének értelmezése
Fazekas Mihály írói, természettudományos és szerkesztői munkásságáról rendeztek a Néprajztudományi Intézet munkatársainak részvételével online kerekasztal-beszélgetést a Debreceni Egyetem kezdeményezésére. A Fazekas Mihály életművének különböző aspektusait újragondoló esemény egy 2020 márciusára tervezett konferencia pótlására szolgált a Debreceni Tudományegyetem Magyar Irodalmi Intézetének szervezésében. Ennek során online kerekasztal-beszélgetésen mutatták be eredményeiket a felkért előadók, a többi résztvevő pedig az előzetesen már olvasott tanulmányok alapján feltehette kérdéseit, hozzáfűzhette észrevételeit az olvasottakhoz.
Kép: antikvarium.hu
A workshop két szekcióra oszlott, az elsőben a költői életművet, a másodikban pedig a Fazekas szerkesztette Debreczeni Magyar Kalendáriumot tárgyalta négy-négy szerző, köztük a Néprajztudományi Intézet Folklór Osztályának munkatársai, Mikos Éva, Vargha Katalin és Gulyás Judit.
A megbeszélés tanulságait hasznosító tanulmányok előreláthatólag a Studia Litteraria tematikus számában látnak napvilágot.
2020. október 15–16-án rendezte meg a Néprajztudományi Intézet Creative Heritage in the Making – Contemporary Folk Design című nemzetközi konferenciáját. Az eredetileg 2020 áprilisára tervezett esemény – a járványhelyzet miatt – októberben részben online, részben személyes részvétellel valósult meg.
Képek: Szakál Anna és Tóth Katalin
A kézműves örökség megváltozott fogalmi kereteit, illetve az ezt befolyásoló társadalmi és gazdasági folyamatokat elemző előadók sorában hét magyarországi kutató (Hagyományok Háza, Herman Ottó Múzeum, Pécsi Egyetem Néprajz - Kulturális Antropológia Tanszék, BTK Néprajztudományi Intézet) mellett Oroszországból, Ukrajnából, Bulgáriából, Lengyelországból, Szlovéniából, Észtországból és Lettországból tizenegy résztvevő osztotta meg tapasztalatait.
Képek: Szakál Anna és Tóth Katalin
A gazdag konferenciaprogram számos hazai és külföldi érdeklődőt vonzott az online részvételi lehetőségnek köszönhetően. A konferencia eredményeinek publikálására várhatólag 2021-ben kerül sor.
Sámánok 2.0 - Sárközi Ildikó Gyöngyvér előadása a "Kína-kutatók a Károlin" című konferencián
A Károli Gáspár Református Egyetem Kínai Tanszéke és a Sinológiai Kutatócsoport szervezésében 2020. október 21-én megrendezett, „Kína-kutatók a Károlin" elnevezésű konferencián a Néprajztudományi Intézet kutatója, Sárközi Ildikó Gyöngyvér „Sámánok 2.0” címmel tartott előadást, melyben egy Északnyugat-Kínában élő nyugdíjas sámán-tánccsoport történetén keresztül igyekezett bemutatni a sibe sámánhagyományok múltját és jelenét.
Kép: Sárközi Ildikó Gyöngyvér
A tánccsoport tagjai 2012 februárjában kezdték meg egy saját maguk által rekonstruált samanista szertartást idéző előadás próbáit. Ezzel az előadással számos versenyen képviselték falujukat, győzelmet győzelemre halmozva. Tevékenységüket azonban néhány hónap múltán a Kínai Kommunista Párt helyi pártvezetője betiltotta, arra hivatkozva, hogy az már nem kulturális, hanem vallási tevékenységnek tekinthető.
Sárközi Ildikó Gyöngyvér ezen az esettanulmányon keresztül mutatta be azokat a kérdéseket, hogy a mai Kínában hol és milyen alapon húzható meg a határ vallás és kultúra között, illetve hogy milyen szerepet játszik a vallásról alkotott elképzelések formálásában az UNESCO univerzálisnak hirdetett, de Kínában igen sajátosan értelmezett szellemi kulturális örökség programja.
