Az Európai Régészek Szövetsége (EAA) 2014. évi, isztambuli konferenciáján szervezett „Bringing Down the Iron Curtain. Paradigmatic Change in Research on the Bronze Age in Central and Eastern Europe?” című szekció előadásaiból készült tanulmánykötet 2020 tavaszán jelent meg az oxfordi Archaeopress Kiadó gondozásában. A cseh, román, német, brit és magyar szervezők által életre hívott szekció apropóját a vasfüggöny leomlásának 25. évfordulója adta. A kötet szerkesztésben Kiss Viktória vett részt, és Kulcsár Gabriellával közös tanulmányukkal képviselték a BTK Régészeti Intézetet.
A kötet szerzői igyekeztek összefoglalni azokat az új szempontokat, módszereket, nemzetközi kapcsolatokon alapuló kutatási projekteket, amelyek az 1989-es politikai változások után jelentek meg Közép-Európa őskori, ezen belül kiemelten a bronzkori időszak a régészeti kutatásában.
A szerkesztők, Klára Šabatová, Laura Dietrich, Oliver Dietrich, Anthony Harding és Kiss Viktória bevezetőjét követően, a kötet első része kilenc tanulmányt tartalmaz. Ezekben az első magyarországi bronzkori ólomizotópos adatok elemzéséről, a kerámiastílusok, valamint a bronzművesség kutatásának új szempontjairól, leletmentő- és tervásatásokról, valamint a kutatás módszertani kérdések fejlődéséről olvashatunk. A második részben négy tanulmány mutatja be az 1989. évi fordulat előtti és utáni kutatási helyzet változásait.
A szekció és a kötet szerkesztésben részt vett Kiss Viktória, a Lendület Mobilitás Kutatócsoport vezetője, valamint Kulcsár Gabriellával, az Ősrégészeti témacsoport vezetőjével közös tanulmányukkal képviselték a Régészeti Intézetet.
A ‘Europe without walls’: new directions of Bronze Age research in Hungary című tanulmány magyar kivonata:
A Vasfüggöny 1989. évi leomlása után a magyarországi bronzkor kutatás első nagyobb vállalkozása egy – a szolnoki Damjanich János Múzeumot, és a Magyar Nemzeti Múzeumot követően – Európa nyugatabbi részén is bemutatott bronzkori kiállítás megszervezése volt az 1990-es évek elején. Ez kitűnő lehetőséget teremtett arra, hogy a korszak szakemberei Németországban és Franciaországban is bemuthassák a Magyarországon 1945 után folytatott régészeti kutatások új eredményeit.
Akkor még nem tudtuk, hogy a kiállításhoz kapcsolódó katalógus hosszú időre a korszak alapvető kézikönyve lesz. A kötetben található nagyobb tematikus összefoglalások mellett, a fontosabb temetkezések, nagyobb tell-települések és azok anyagának bemutatása ízelítőt adott abból a gazdagságból, amit az időszak képvisel. Nagyon fontos volt az abszolút kronológiai adatok összeállítása és az akkoriban még nagyon friss kalibrációs eljárások alkalmazása.
2014-ben az isztambuli EAA konferencia szekciójának fő témája az 1989–2014 közötti 25 év kutatásának áttekintése volt. A tanulmány szerzői a szekció témájához igazodva az elmúlt negyed évszázad néhány fontosabb változására, kutatási irányvonalára hívták fel a figyelmet. Ennek során a kora és a középső bronzkor első ezer évét (Kr. e. 2600/2500–1500/1450) tekintették át négy fő témakörben: kronológia, települések és a bronzkori táj, fémművesség, valamint a hálózatok elemzése és a mobilitás.
Kiss Viktória – Kulcsár Gabriella
