Késleltetve, tűnődve – online előadás
A Robert Capa Központ 2021. május 4-től látogatható Gyógyír című csoportos fotográfiai kiállításához kapcsolódó online előadás-sorozat részeként tartott előadást Perenyei Monika a BTK Művészettörténeti Intézet munkatársa, a 20. századi művészeti és tudománytörténeti osztály, valamint az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény vezetője.
Perenyi Monika. Képkivágás a Robert Capa Központ A tükör. Pszichológia, analízis és fotográfia című videójából
Az előadásban a pszichoanalízisnek a fotó- és filmelméletben befutott „karrierjét” vázolta fel, a freudi tanok és a fotóalapú képalkotás közti kölcsönhatás jelentős állomásainak bemutatásával. Beszélt Sigmund Freud fotóérzékenységéről és az ezzel egyidőben keletkezett „optikai tudattalan” fogalmáról, a hetvenes években induló posztmodern fotóelméletről, és főleg Laura Mulvey „késleltetett mozi” (delayed cinema) cím alatt összegezhető kutatásairól. Mulvey közel félévszázadra visszatekintő filmelemző munkásságán keresztül (1975–től máig) megrajzolható az az ív, amelyben a pszichoanalízis egy ideológiákat leleplező politikai eszközből a percepció, az emlékezés és a képbefogadás tudattalan aspektusainak megértését segítő ismerettárrá válik. A mozgókép diktátuma alól újra felszínre kerül a fotografikus állókép, amely nemcsak az elmúlt visszatérésével kísért, hanem a befogadás szubjektív tényezőinek, például a személyes időtartamnak és élménymaradványoknak a felszabadulását is magával hozza. A freudi kísérteties fogalma, amely az élő és az élettelen közti átjárás kiváltotta borzongató érzésminőségre utal, a múzeumi tárgyak befogadására, az élettelen tárgyak megelevenítésének különféle módjaira is alkalmazható. Ezért az előadás gondolatmenete jobbára a befogadást, a nézés és nézettség állapotát képileg is megjelenítő alkotások, múzeum-fotográfiák és múzeum-filmek bemutatásán keresztül épült fel.
Az előadás a Capa Központ YouTube csatornáján, az alábbi linkre kattintva tekinthető meg:
Perenyei Monika előadása az álompalotákról
2020 májusában indult útjára a FUGA – Budapesti Építészeti Központ FUGA mikrokozmosz című, napi megjelenésű videósorozata, melyben az intézmény sokszínű programkínálatához kapcsolódóan építészek és más művészeti ágakban tevékenykedő alkotók szólalnak meg egy-egy általuk választott témában.
A sorozat 288. epizódjában Perenyei Monika tartott előadást az álompalotákról, illetve arról, hogy ezek az álom- vagy eszménypaloták hogyan jelennek meg az irodalomban, a filmben és pszichológiai illetve pszichiátriai tanulmányokban.
Az előadás a FUGA YouTube csatornáján, az alábbi linkre kattintva tekinthető meg:
Megjelent az Ars Hungarica 2020. évi harmadik száma
Az Ars Hungarica 2020/3. száma egyes alkotók és műveik saját korukhoz való viszonyát vizsgálja: Gellér Katalin Csontváry Kosztka Tivadar életművéből vett példákkal érvel amellett, hogy a festő egyedi nyelvezete ellenére vett át formai elemeket a korszak szimbolista festőitől.
Ferkai András egy izgalmas építészettörténeti nyomozás során derít fényt Gábor Jenő pécsi nyaralójának modern, Bauhaus-elemekkel dolgozó építészének kilétére.
Horváth Gyöngyvér és Hornyik Sándor Csernus Tibornak a barokk stílust újrateremtő, Caravaggiót, illetve Hogarthot idéző műveit helyezik a posztmodern kontextusába.
Perenyei Monika pedig Picasso egy kései képsorozatát, a szintén barokk műből (Velázquez Las Meninasából) kiinduló képciklusát elemzi.
Folytatódik a Lexikongyűjtemény digitalizálása
Idén lezárul a Művészettörténeti Intézet Lexikongyűjteményének digitalizálása, immár elérhetőek az „L, M” jelű állományok is a lexikoncedulak.mi.btk.mta.hu oldalon, illetve az intézeti honlap Digitáliák menüpontjából. A következő, „N, O, P” állományok feltöltése hamarosan kezdődik.
