Számvetés és tervezés: A néprajztudomány helyzete és jövője a 21. században címmel jelent meg a hazai néprajztudomány helyzetét feltáró és jövőképét kirajzoló nagyszabású tanulmánykötet. Az MTA Néprajztudományi Bizottsága koordinálásával 2018 és 2020 között öt tematikus konferencia teremtett lehetőséget a tudományszak helyzetének megvitatására.
A nyilvános előadások és viták során (melyek egy része a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban zajlott) elsősorban a közgyűjtemények és az oktatás ügyére, az alapkutatás és az alkalmazott kutatás összefüggéseire, a kortárs jelenségek vizsgálatára, valamint a kulturális örökség helyzetére került a hangsúly. Releváns kérdést jelentett a diszciplína társtudományokkal (történettudomány, irodalomtudomány, nyelvtudomány, szociológia stb.) kapcsolatos helyzetének újrameghatározása is. Minderre az akadémiai tudományos intézmények átszervezése időszakában került sor, amelynek folyamán az MTA stratégiai koncepciójában nyilvánította ki, hogy „a nemzeti kulturális örökség kutatása soha meg nem szűnő, fel nem adható kötelezettséget jelent”.
Az öt konferencián mintegy 60 meghívott előadó reflektált a felvetett problémakörre. E konferenciák előadásainak tanulmánnyá formált változataiból tesz közzé válogatást a Summa Ethnographica 3. kötete. A kötet a Néprajztudományi Intézet munkatársai: Cseh Fruzsina, Mészáros Csaba és Borsos Balázs szerkesztésében látott napvilágot.
Közösség, hagyományértelmezés, interakció és változás címmel látott napvilágot a Néprajztudományi Intézet évkönyve, amely Paládi-Kovács Attila akadémikusnak, az Intézet professor emeritusának tiszteletére készített tanulmányokat tesz közzé. Az Ethno-lore XXXVII. számának tematikája ezért Paládi-Kovács Attila kutatási témáihoz igazodott, emellett a tanulmányok nézőpontja szűkebb értelemben – a szerkesztést végző Történeti Néprajzi Osztály érdeklődésének, és az ünnepelt kutatásainak megfelelően – hangsúlyosan történeti.
A kötetben Balogh Balázs előszava után Borsos Balázs ünnepi köszöntője olvasható, Az örök számadó címen. A tanulmányok három nagyobb fejezetbe rendezve követik egymást: Társadalom és anyagi kultúra – Interakció és változás; Etnikum, közösség, vallás és identitás, illetve A hagyomány percepciója, értelmezése és reprezentációja.
Az ünnepi tanulmánykötet Balogh Balázs főszerkesztése mellett Ispán Ágota Lídia és Magyar Zoltán szerkesztésében, valamint Fülemile Ágnes és Ament-Kovács Bence vendégszerkesztésében látott napvilágot.
A Néprajztudományi Intézet évkönyvének kurrens és korábbi számai itt elérhetők.
A Pécsi Tudományegyetem International Spring elnevezésű interkulturális rendezvénysorozata részeként 2021. március 24-én tartott előadást a Néprajztudományi Intézet munkatársa, Iancu Laura „Aszkézis és böjt a nagyböjti időszakban” címmel. A gazdag háttéranyaggal ellátott előadásban Iancu Laura tárgyalta a böjt általános vallástörténeti kérdéseit, a keresztény böjt sajátos jegyeit, a nagyböjt aszketikus és vallási szokásait, a vallásos népköltészet hitéletben betöltött szerepét, valamint a böjt mai (teológiai és kulturális) értelmezését.
Az előadás megtekinthető:
