„Musical Practice in the long nineteenth century. Unknown Ego documents from Central Europe” alcímmel jelent meg a Studien zur Musikwissenschaft 62. kötete. A Guido Adler által alapított tekintélyes zenetudományi periodika különszáma a 2022-ben azonos címmel, Bécsben megrendezett tudományos workshop előadásainak tanulmánnyá átdolgozott változatait közli. A bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetemen (MDW) lezajlott szakmai találkozó a személyes források, ego-dokumentumok (naplók, levelek) kutatásának újabb eredményeire, egyben a forrástípus vizsgálatának módszertani lehetőségeire összpontosított. A megbeszélések tanulságait is magukba foglaló esettanulmányok a hosszú 19. század eddig ismeretlen és kiadatlan ego-dokumentumain keresztül arra mutatnak rá, hogy a levelekből és visszaemlékezésekből milyen zenetörténeti következtetések rajzolódhatnak ki. A Martin Eybl, Gesa Finke és Békéssy Lili Veronika által szerkesztett kötet szerzői között a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézetének több munkatársa is szerepel.
A Magyar Zenetörténeti Osztály két tudományos segédmunkatársa elsősorban az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának 19. századi levelezéséből merített. Békéssy Lili Veronika („»… a son of our country asks for patronage of your esteemed journal.«”) id. Ábrányi Kornél kapcsolati hálózatát ismerteti a fellelhető források alapján. Ábrányi levelezésének elemzése rámutatott a zeneíró jelentős befolyására, amelyet a korabeli magyarországi zenei repertoár és zenei diskurzus alakulására gyakorolt. Tóth Emese („Between Rotterdam and Pest”) a Rotterdamból Pestre való visszatérését fontolgató, a pesti Nemzeti Színház társulatában is elismert operaénekes, Ellinger József Erkel Ferenchez írt, csekély számban fennmaradt leveleit összegzi. A tenorista csupán töredékesen rekonstruálható személyes reflexiói finoman árnyalják az őt nem egyszer élesen bíráló zenei kritikákat, egyúttal rámutatnak az énektechnikai tanulmányainak, külföldi útjainak és szerepléseinek súlyára.
A Bartók Archívum tudományos segédmunkatársa, Németh Zsombor („The Violinist Imre Waldbauer’s Acquaintance with Béla Bartók”) Waldbauer Imre visszaemlékezéséből vázolja fel a hegedűművész Bartók Bélával való legelső találkozásának történetét. Az ego-dokumentum – és így a tanulmány – kitér arra, hogy Waldbauer szerint milyen benyomást gyakorolt az ifjú Bartók a századforduló pesti, többnyire német nyelvű és orientációjú szalonvilágára.
Békéssy Lili Veronika, Németh Zsombor, Tóth Emese
