Történetmondás és ökológiai tudás: Egy mesélő ember Farkasokpatakán címmel jelent meg Magyar Zoltán, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársának legújabb kötete, amely egy gyimesi mesemondó és autodidakta népművész, Tankó Fülöp Gyugyu történetrepertoárját adja közre. A kötet egy rendkívül nagy folklór repertoárral bíró, számos tekintetben különleges népi elbeszélőt mutat be az egyéniségkutatás módszerével.
A Balassi Kiadó és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában, a Magyar Népköltészet Tára sorozat XX. köteteként megjelent gyűjteményben olvasható 420 szöveg egy huszonhét évet átfogó néprajzi terepmunka eredménye: felöleli a gyimesi prózaepika teljes spektrumát a meséktől az igaztörténetekig bezárólag. A közölt folklórszövegekből a megőrzött népköltészeti örökségen kívül a mesemondó mély természetismerete és ökológiai érzékenysége tárul fel a gyimesi tájnyelv ízességével.
A gyimesi csángó népi kultúra egyike a legarchaikusabbaknak és leggazdagabbaknak a magyar nyelvterületen. Noha Gyimes alig fél évszázada került a néprajzi érdeklődés homlokterébe, mára egyike lett a legtöbbet kutatott tájegységeknek. S habár az ott élők hiedelemvilágát és népköltészeti hagyományait számos fontos tanulmány és könyv örökíti meg, a Keleti-Kárpátok völgyeiben és havasi telepein élő csángók kutatása még napjainkban is hozhat új és számottevő eredményeket.
Folklórgyűjtés közben: Tankó Fülöp Gyugyu és Magyar Zoltán – Gyimes, 2007, Fotó: Ozsváth Imola
A Lokalitás és globális változások hálózatában: Az ökológiai antropológia mint közvetítő a helyi közösségek és a globális változások hálójában című Lendület (2020‒56) pályázat keretében elkészült népköltészeti monográfia a magyar folklorisztikában nagy múltra visszatekintő egyéniségkutató iskola legújabb műve. A 456 oldal terjedelmű folklór gyűjtemény olyan átfogó igényű válogatás, amely egy kiemelkedő tudású, paraszti származású történetmondó prózaepikai repertoárjának, ismeretanyagának megközelítőleg egészét veszi számba és adja közre.
A 420 szövegből álló korpusz többségét a történetmondó által ismert mondák teszik ki, de nagy számban olvashatók a kötetben mesék, tréfás népi elbeszélések és igaz történetek is, köztük a gyimesi természeti környezetre reflektáló narratív hagyományok. A könyvet a folklórkutató szerző által a mesemondó alakjáról és természetismeretéről, valamint a szövegrepertoár műfaji, tematikai jellegéről szóló, közel száz oldalas tanulmány vezeti be, amely kiegészül egy havasi kirándulás szöveganyagának folklorisztikai elemzésével. A kiadványt különféle tudományos mutatók, részletes tájszójegyzék, továbbá a gyimesi népi kultúrát, a mesemondót és környezetét, valamint a folklórgyűjtést illusztráló gazdag képmelléklet zárja.
