2022. május 4. és 6. között került sor a REFORC tizenegyedik nemzetközi konferenciájára, amelyet idén Berlinben rendeztek meg. A konferencia a test-lélek kora újkori fogalma köté szerveződött, amelyen a Hosszú reformáció Kelet-Európában 1500–1800 Lendület Kutatócsoport vezetője, Tóth Zsombor, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa előadóként és a REFORC és Resilience közreműködésével létrejött kerekasztal-beszélgetés résztvevőjeként is szerepelt. Utóbbin a kelet európai reformációkutatás és a kutatási infrastruktúrák kialakításának szükségességéről beszélt.
Előadásának címe Pax Animae: the Tranquillity of the Soul. The Hungarian Reception of Huguenot Authors during the Long Reformation (1500−1800) volt.
Ebben arra tesz kísérletet, hogy egy kellőképpen nem kutatott egyház- és irodalomtörténeti témát vázoljon fel. A magyar és francia reformáció történetének különösen 1681 utáni szakaszában számos analóg helyzet és hasonló fejlemény ismerhető fel (pl. a vallási perzekúció). Ezek komparatív szempontú értékelése eddig elmaradt. Arról nem is beszélve, hogy az 1680 utáni németországi, svájci és holland peregrinációk alkalmával diákjaink számos hugenotta szöveggel, intézménnyel és gondolkodóval találkoztak, ezek hatását pedig haza is hozták magukkal. Figyelembe véve a korszak mediális sajátosságait, a jezsuita vezérlésű cenzúrát és a Habsburg-adminisztráció valláspolitikáját, érthetővé válik, hogy miként maradt, sőt terjedt viszonylag nagy számú franciából készült fordítás kéziratban, amit alig vizsgált vagy éppen ignorált a kutatás.
Az előadás egy olyan kánoni nézet körvonalait mutatta meg, amely Pápai Páriz Ferenc Pax Animae (1680), azaz Pierre du Moulin le fils munkájából készült fordításától egészen Balogh Benjaminnak az Áhitatosságról való trákta (1806) Pierre Jurieu francia szövegéből készült fordításáig terjed. A szövegekből rekonstruálható kánon térben is pozicionálható, így a kánonnyitó szövegtől és szerzőjétől (Pápai Páriz) elmozdulva, de Nagyenyedet és szellemi környezetét figyelembe véve további fordítókat, olvasókat, sőt másolókat azonosíthatunk be, akiket francia nyelvtudásuk és műveltségük mellet a hugenotta perzekúció és kegyesség iránti érdeklődésük is összekötött.
