A BTK Filozófiai Intézet posztdoktori kutatója, Tuboly Ádám Tamás Érték-polarizáció a tudományban című pályázata elnyerte az MTA Lendület Program támogatását. Az idei MTA Lendület Program felhívására összesen hatvannégyen jelentkeztek és a jelentkezők közül tizenöten nyerték el az akadémiai támogatást. A nyertes tizenöt pályázatból mindösszesen három pályázatot támogattak bölcsészet- és társadalomtudományi területen.
A pályázat rövid összefoglalója:
Mentes-e a tudomány külső értékektől és hatásoktól? Miképp biztosíthatjuk a tudományos kutatás autonómiáját és szabadságát? Megvédhetjük-e a tudományt a kortárs tudománytagadó és szkeptikus álláspontokkal szemben? Többek közt ilyen és hasonlóan fontos, ám nehezen megválaszolható kérdésekre keresheti a választ a tudományfilozófia. Valójában, az elmúlt néhány évtizedben, mióta a társadalmilag elkötelezett tudományfilozófia egyre nagyobb teret nyert az akadémiai szférában, a filozófusok, szociológusok és történészek éppen ezeket a kérdéseket kutatták.
A kutatócsoport másik része (“Biomedical Cluster”), az első csoport történeti és fogalmi eredményeire támaszkodva kortárs orvosbiológiai témákra fókuszál: ezen a területen – a technológiai innováció és a gyakorlatorientáltság miatt – az adatok és elméletek többdimenziós értékterheltsége még inkább tetten érhető. Ebben a kutatásban az “érték” fogalmát terjesztjük ki és vizsgáljuk a gyakorlatban, hogy három területet kössünk össze: (a) bioetikát, (b) az orvosi humán tudományokat, végül (3) a csecsemőtáplálást. Mindhárom terület több kötődő szálon keresztül is vizsgálható annak kapcsán, hogy az értékek miképp határozzák meg az orvostudományt a tudomány társadalmi kontextusában.
A VALPOS (Value Polarizations in Science: Érték-polarizáció a tudományban) kutatócsoport ehhez a területhez kíván hozzájárulni két területcsoportra fókuszálva. Először is, új perspektívákat kínál az általános és történeti tudományfilozófia kapcsán alapkutatásként. A csoportnak ez a része (“General and Historical Philosophy of Science Cluster”) olyan kérdésekre keresi a választ, minthogy (a) miképp változott meg a tudomány társadalmi és saját megítélése a huszadik században (történeti és szisztematikus dimenzióban), kiváltképp a különféle gazdasági és politikai krízisek fényében; (b) a tudományfilozófia történetének főbb alakjai (pl. Thomas Kuhn, James Conant, Polányi Mihály) miképp érveltek a tudomány és a tudományos gyakorlat értékfüggősége mellett a pozitivizmus állítólagos ortodoxiájával szemben; (c) végezetül pedig azt fogjuk vizsgálni és bemutatni, hogy ezek a történeti kutatások mivel járulhatnak hozzá a kortárs vitákhoz és a nehézségek leküzdéséhez.
