A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében 2021. október 19-én került sor a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport újabb workshopjára és könyvbemutatójára. A kutatócsoport vezetőjének, Pálffy Gézának a team eddig megjelent negyedszáz kiadványáról szóló bevezetőjét követően Martí Tibor és a Monostori Tibor egy-egy előadásban számoltak be a 16–17. századi spanyol–magyar kapcsolatok legfrissebb kutatási újdonságairól. Végül Martí Tibor ismertette a társzerkesztésében megjelent Eagles Looking East and West: Dynasty, Ritual and Representation in Habsburg Hungary and Spain (Brepols Publisher, 2021) című kötetet.
Pálffy Géza köszöntője. Fotó: Szőts-Rajkó Kinga/BTK
Martí Tibor előadásában az elmúlt évtizedben a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport támogatásával végzett spanyolországi hungarika-kutatás legfőbb eredményeit mutatta be. Ennek középpontjában a 16–17. századi koronázó országgyűlések időpontjában a bécsi/prágai spanyol követek jelentéseinek és más forrásoknak (elsősorban a spanyol Államtanács jegyzőkönyveinek és a jelentésekre adott válaszoknak) a szisztematikus átnézése állt. Emellett a kutatás egyéb eredményei közül kiemelkednek a 15. századi magyar–nápolyi diplomáciai kapcsolatokkal összefüggő, Madridban és Simancasban feltárt források. A német-római császárhoz 1558-tól állandó követet delegáló spanyol Habsburg testvérág diplomatáinak sokrétű funkciója volt: egyrészt a Spanyol Monarchia legfontosabb közép-európai információszerző központját irányították, másrészt a követek a Habsburg Monarchia területén kialakított klienshálózat és pénzügyi kifizetőhely irányításáért is felelősek voltak.
Martí Tibor előadása. Fotó: Szőts-Rajkó Kinga/BTK
A dinasztia diplomáciai hálózatának tanulmányozása fontos egyrészt a források magyar vonatkozásai (a diéták, a koronázások, a magyarországi események értékelése és megítélése) miatt, másrészt, mert tágabb fókuszból lehet látni a dinasztia spanyol ágának céljait, illetve a bécsi Habsburg-udvar működését. A kutatás célja, hogy a 17. század egészére vonatkozóan jobban megismerhetővé váljék a Magyar Királyság, valamint a magyar világi és egyházi elit kapcsolódása a dinasztia két ága közötti viszonyrendszerhez. E munka keretében valósult meg – 1622. és 1625. évi soproni koronázódiéták spanyol követjelentéseinek kiadása mellett – az Aranygyapjas Rend és magyar tagjai kapcsolatainak feltárása, amely a bemutatott angol kötetben is külön hangsúlyt kapott.
Monostori Tibor referátumában a spanyol Habsburg világbirodalom globális rendszerében értelmezte a Magyar Királyság erőforrásait és piacait. A besztercebányai réz világkereskedelmét és felhasználását a gyarmatbirodalmak kereslete és érdekei döntően befolyásolták, sőt irányították. Horvát–magyar huszárezredek a 17. században évtizedeken keresztül spanyol pénzen vagy spanyol szolgálatban harcoltak a kontinens főbb hadszínterein. A Spanyol Monarchia spanyolországi, németalföldi és itáliai területeiről érkező, számottevő tudástranszfer mutatható ki például a várépítészet- és térképészet, oktatás, hadtudományok vagy éppen a humanizmus és az egyházi irodalom területén.
Monostori Tibor előadása. Fotó: Szőts-Rajkó Kinga/BTK
A főúri könyvtárak vizsgálata a magyarországi arisztokrácia legfelső rétegének spanyol (Habsburg) akkulturációját mutatja a 17. század első felében. A szuperbirodalom pénzügyi és gazdasági szívó- és vonzóerőt fejtett ki és egyfajta katonai-politikai védőhálót biztosított a közép-európai ág monarchiája, így Magyarország köré is, ami számottevően hozzájárult a Magyar Királyság fennmaradásához és történeti fejlődéséhez a keresztény Európában.
