Az Erdődy–Hatvany Palotában található BTK Zenetudományi Intézet különleges zenetörténeti kincseket, egyedülálló gyűjteményeket, archívumokat őriz. Intézeteinket bemutató videósorozatunk legújabb epizódjában a zenetudományi kutatásokba tekintünk be.
Kiállítótér egyedülállóan a Zenetudományi Intézethez kapcsolódik a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban. A Zenetörténeti Múzeum az 1969-es alapításától gyűjti a zenetörténet Magyarországon fellelhető tárgyi emlékeit: hangszereket, régi hanghordozókat, fotókat, valamint a zenei élethez kapcsolódó képzőművészeti alkotásokat. Farkas Zoltán, a múzeum vezetője számára a legfőbb kihívás az, hogy a zenetudomány eredményeit emberközelien mutassa be a nagyközönség számára.
Az intézetben található Bartók Archívumot 1961-ben alapították a Bartók-hagyaték megőrzésére. Az alapja a híres zeneszerző magyarországi hagyatéka, amelyet ifj. Bartók Béla helyezett el itt tartós letétbe. Az eredeti kéziratok tekintetében a világ második legnagyobb Bartók-gyűjteményének számít. Az archívum az életmű kutatásának központi intézményének tekinthető és a mai napig nemzetközi érdeklődés övezi. Az archívum munkatársainak egyik legfőbb vállalkozása a Bartók-összkiadás elkészítése, amely Somfai László irányításával indult meg, és jelenleg Vikárius László vezetésével folyik.
Az intézet különleges gyűjteménye a magyar népzenei és néptánchagyományt rögzítő hang- és filmfelvételek. Ezek archiválása, hiteles adatolása, sokoldalú feltárása, hozzáférhetőségük biztosítása fontos feladat. Az archívum a hangzó felvételekből mintegy 18 500 órányi anyagot őriz. Arról, hogy ezek digitalizálása miként zajlik, Buzás Attila hangmérnök mesél a filmben. A Néptánc Archívum Európa egyik legnagyobb néptáncgyűjteményét óvja, amely főként a Kárpát-medence magyarságának táncaira, tánczenéjére és táncéletére vonatkozik. Az archívum filmtára mintegy 400 ezer méter filmen majdnem 700 óra terjedelmű anyagot tartalmaz, a kézirattára pedig több tízezer lap terjedelmű kéziratos anyagot őriz. Emellett a táncfotótára és a táncírástára is szintén fontos része, ez utóbbinak a kétharmadát a lábánkinetográfiai lejegyzések teszik ki. Hogy ez pontosan mit jelent, azt Karácsony Zoltán mondja el az archívum bemutatása mellett.
Fotók: Szilágyi Adrienn projektvezető
Lipták Dániel gyakorló népzenészek sorából érkezett és kezdte el feldolgozni Dincsér Oszkár hagyatékát, aki a magyar népzenekutatás egyik kulcsfigurája volt. Nevét leginkább a Két csíki hangszer című úttörő szemléletű tanulmány, valamint a népzenei gramofonfelvételek kapcsán ismeri a szakma. Hagyatéka 2018 végén bukkant fel, és 2019 májusában került az intézet birtokába.
A 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport elsődleges célja a 20. századi magyar zene dokumentumainak összegyűjtése, archiválása és kutatása. Az archívumban olyan kiemelkedő gyűjtemények találhatók, mint Dohnányi Ernő és Lajtha László hagyatéka. Idén tavasszal nyílt meg a Zenetörténeti Múzeumban a kutatócsoport és a bázeli Paul Sacher Alapítvány által közösen rendezett Ligeti-labirintus című kiállítás, amely a száz éve született Ligeti György művészi alkatába, elgondolásaiba és eredményeibe nyújt betekintést. Ligeti egy alkalommal így jellemezte alkotói útkeresését: „műről műre tapogatózom előre, különböző irányokban, mint egy vak a labirintusban”. A labirintusba a kiállítás kurátorai, Dalos Anna és Kerékfy Márton vezeti be a nézőket.
Fotók: Szilágyi Adrienn projektvezető
