Hírek

Az Origo 2013. április 3-án kezdőlapján számolt be a Szent Korona keresztjének elferdülését feltáró kutatásokról, külön kiemelve a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet témacsoport-vezetője, Pálffy Géza feltáró munkásságát. A BTK  "Lendület" Szent Korona Kutatócsoportját vezető történészt többször idéző cikk (Keisz Ágoston írása) itt olvasható.

2013. április 5-én du. 16.00 órai kezdettel négyes könyvbemutatóra kerül sor az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán az Atelier Európai Társadalomtudományok és Historiográfiai Tanszék szervezésében. Az eseményben a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont több munkatársa is érintett. Az egyik kötetet Bozó Péter, az MTA BTK Zenetudományi Intézet tudományos munkatársa mutatja be, míg A hazai vállalkozók a hőskorban. A budapesti gőzmalomipar vállalkozói a 19. század második felében című könyv szerzője Klement Judit, az MTA BTK Történettudományi Intézet fiatal kutatója. Az esemény helyszíne: ELTE BTK D épület, Tanácsterem (Bp. 1088 Múzeum körút 4.). A rendezvény meghívója itt tekinthető meg.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet  szervezésében tart előadást Roman Frigg (London School of Economics) Reconsidering Reductionism in Statistical Mechanics címmel. Időpont: 2013. március 22. 17.00 óra. Helyszín: az MTA BTK Történettudományi Intézet Tanácstereme (1014 Bp. Úri u. 53., II. emelet 224.). Minden érdeklődőt várnak a szervezők.

2013. március 29-én, 65 éves korában meghalt Hont István, politikai eszmetörténész, a Cambridge University Történelem Tanszékének tanára. Hont István Magyarországon született 1947-ben. Az I. István Gimnáziumban érettségizett. Először mérnöknek tanult a BME-n, majd történelmet és filozófiát hallgatott. E tárgyakból diplomázott 1974-ben. Szakdolgozatát H. Balázs Évához írta, David Hume és Skócia címen. Ezután a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében helyezkedett el, ahol gazdaságtörténeti összefoglalókat készített, széles látókört szerezve e tárgykörben. 1975-ben, feleségével, Annával elhagyták az országot, és az Egyesült Királyságban kezdte újra tudományos pályafutását.

2013. március 29-én de. 10.30 órai kezdettel a Magyar Tudományos Akadémia Székház Felolvasótermében (Bp. 1051 Széchenyi István tér 9.) kerül sor Hajdu Péter, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa (Irodalomelméleti Osztály) az MTA doktora címre benyújtott Tudás és elbeszélés: A Mikszáth-kispróza rejtelmei című munkájának nyilvános vitájára. Az esemény meghívója itt tekinthető meg.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán vitaestre kerül sor 2013. március 27-én, 18 órai kezdettel Az ismeretlen Horthy címmel. A vitaest helyszíne az ELTE BTK tanácsterme (Bp., 1088 Múzeum körút 4/a). A vitaest vendégei: Zeidler Miklós, az ELTE BTK adjunktusa, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet kutatói közül Szakály Sándor, Ujváry Gábor és Turbucz Dávid. Az esemény meghívója itt tekinthető meg.

2013. április 5-én a Budapesti Történeti Múzeumban 16.00 órakor nyitja meg Martonyi János, Magyarország külügyminisztere az 500 éves örmény könyvnyomtatás kulturális hatásait bemutató, Távol az Araráttól – Örmény kultúra a Kárpát-medencében című kiállítást, míg az Országos Széchényi Könyvtár Dísztermében április 5-én és 6-án nemzetközi konferenciára kerül sor az örmény kultúra közép- és kelet-európai hatásáról A kulturális transzfer lehetőségei – Örmények Közép- és Kelet-Európában címmel az OSZK és a Lipcsei Egyetem (Universität Leipzig) Kelet-Közép-Európa Intézete (Geisteswissenschaftliche Zentrum Geschichte und Kultur Ostmitteleuropas – GWZO) szervezésében. A kiállítás meghívója itt , míg a konferencia programja itt tekinthető meg. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet munkatársai közül Nagy Kornél és Pók Attila előadóként, míg Horváth Sándor szekcióvezetőként vesz részt a konferencián.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet szemináriumi sorozatának következő vendége Ryszard Legutko, a krakkói Jagello Egyetem filozófia professzora, Lengyelország EP-képviselője. Előadásának címe: Is There Such a Thing as European Democracy? A rendezvény időpontja és helyszíne: 2013 március 27., du. 18.00 óra, Bp. 1014 Úri utca 53., II. emelet, 224. Az előadás absztraktja itt olvasható.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet szemináriumsorozatának következő eseményére 2013. március 26-án de. 10.00 órai kezdettel kerül sor, helyszíne: 1014 Bp., Úri utca 53., II. emelet, előadóterem (224.). Ennek keretében Gyáni Gábor akadémikus, az MTA BTK Történettudományi Intézet témacsoport-vezetője A történész mint bíró – a történeti ítélkezésről címmel tart előadást: az ezt követő vitához a szöveg itt olvasható.

2013. április 5-én (pénteken) de. 11 órai kezdettel kerül sor Benkő Elek, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet igazgatója könyvének bemutatójára. A kétkötetes A középkori Székelyföld című munkát Zsoldos Attila, az MTA BTK Történettudományi Intézet Középkori témacsoportjának vezetője mutatja be. Az előadás helyszíne az MTA BTK TTI Tanácsterme (Bp. 1014, Úri u. 53., II. em. 224.) Az eseménye meghívója itt tekinthető meg.

2013. március 27-én, délután 16.00 órakor a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Tanácstermében (Bp. XI. ker. Ménesi út 11–13.) kerül sor Virovecz Nándor Egy hírhedt főúri imázs és ami mögötte van – Balassa Menyhért és a Comoedia a történeti források fényében című előadására a Reneszánsz Osztály szervezésében.

A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából rendezett ünnepélyes díjátadón 17 tudósnak adták át a Széchenyi-díjat a Parlament kupolatermében, köztük Paládi-Kovács Attila, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, etnográfus, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének professor emeritusa, aki a magyar néprajztudomány területén végzett iskolateremtő munkásságáért, tudományszervező tevékenységéért, a Magyar néprajz nyolc kötetben című kézikönyv szerkesztőbizottsági elnökeként végzett munkájáért, nemzetközi szinten is kiemelkedő, szintézisteremtő eredményeiért részesült az elismerésben. Az elismeréshez Paládi-Kovács Attilának és valamennyi kitüntetettnek ezúton is gratulálunk, további részletek az MTA honlapján itt olvashatóak.