Hogyan működik a Buddha tanítása a mai individualista világunkban, és mit adhat ez a vallás a globalizáció korában? Hogyan jöttek létre a buddhista közösségek Nyugaton és Magyarországon? Milyen hatással van a digitális technológia és a közösségi média a buddhista tanítások elterjedésére és gyakorlására?
A Glossza 63. epizódjában a szerkesztők ezekről a kérdésekről beszélgettek Karsai Gábor filozófussal, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola rektorával, valamint Hidas Gergely indológussal, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola docensével.
A buddhizmust ma világszerte jóval több, mint 500 millió ember követi, így egyike a legnagyobb világvallásoknak. Alapjait Indiában több mint 2500 évvel ezelőtt fogalmazta meg a Buddha, innen terjedt el előbb Ázsiában, majd a kontinensen kívüli civilizációkban is megismerték. Előbb a Selyemút mentén folytatott kereskedelmi kapcsolatoknak köszönhetően, később a 19. század második felében indult nagy ázsiai felfedezések korában találkozhatott vele a nyugati civilizáció. Nagyjából a 20. század második felétől aztán nyugaton is egyre többen csatlakoztak a valláshoz, egyre-másra alakultak a buddhista missziók Európában és Amerikában egyaránt.
Magyarországon az 1950-es évek legelején jött létre az első Magyarországi Buddhista Misszió, amit később számos közösség követett. Ma a buddhológia az Ázsiával foglalkozó nemzetközi és magyar tudományos élet egyik meghatározó diszciplínája, de az akadémiai kutatás mellett felsőoktatási intézmény, sőt középiskola is működik Magyarországon azzal a céllal, hogy a rendkívül sokszínű, gazdag buddhista hagyományt közkinccsé tegye.
A buddhizmus gyors terjedését az is lehetővé tette, hogy könnyen tudott adaptálódni, korszaktól és országtól függetlenül úgy fogalmazta újra magát, hogy közben a Buddha tanításainak lényeges elemei megmaradtak. Persze a köréjük szerveződő gyakorlati és társadalmi kontextusok változ(hat)tak. A világban való elterjedéséhez horizontális jellege is hozzájárult, azaz – a dél-ázsiai vallásokhoz hasonlóan – egyházában nincs hierarchia, így decentralizáltan tudtak kialakulni különböző irányzatok.
Bár a hagyományos vallásosság általában visszaszorulóban van a világban, mégis megfigyelhető, hogy a nyugati életforma kihívásainak ellenszerét egyre többen a keleti spiritualitás közegében keresik. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy pszichológusok, pszichiáterek, vagy a lelkiséggel foglalkozó más szakemberek kezdték a buddhizmust tanulmányozni azért, hogy a nyugati pszichológia és pszichoterápia eszközeit kiegészítsék egy mélyebb, tradicionálisabb, több ezer éves tudással.
https://abtk.hu/ismerettar/glossza/adasok/glossza-63-buddhizmus-spiritualis-utkereses-a-globalizacio-koraban#sigProId1d73c32f4c
A műsor elkészülését a Független Médiaközpont és a Get the Trolls Out című vallásszabadsággal foglalkozó projekt támogatta.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet, Szilágyi Zsolt a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet munkatársai.
A Glossza 63. adása meghallgatható a Spotify-on, illetve megtekinthető a YouTube-on.
További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
