A zenetörténeti kutatás, kiváltképp a középkori liturgikus egyszólamúság forrásaira építő zenei medievisztika mindig is szerette táblázatokba foglalni a forrásadatokat, szinoptikus rendszerben vizsgálni a dallamokat és variánsaikat, különböző szempontok szerint listázni az énektételek liturgikus beágyazottságának százféle módját, a fönnmaradt források idő- és térbeli hovatartozásának változatos megnyilvánulásait.
Jóval azelőtt, hogy a számítógépek megjelentek volna a kutatás színterén, hogy aztán egy csapásra és mindörökre beépüljenek tudományos tevékenységünk hétköznapjaiba, a Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztályán hatalmas adattárak készültek a 12−16. századi magyarországi és a Magyarországon kívüli gregorián kódexek énektételeinek adataival. A középkori forrásokból nagy fáradsággal, kézzel kikottázott dallamátiratokat először különálló kottalapokon, majd – a dallamváltozatokat egymás alá rendező – óriási kottatáblákon rögzítették, a kísérő adatokat pedig egyfajta kartotékrendszerbe foglalva illesztették a dallamtáblák mellé. Hasonló kartotékrendszerben sorakoztak a magyar középkor teljesen és töredékesen fönnmaradt forrásai is: az ezek adataiból összeállított dossziék egy teljes, sűrűn bepolcozott ruhásszekrényt töltöttek meg.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Régi Zenetörténeti Osztályán működő „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport 2021. november 17-én, szerdán 16.00 órakor kezdődő ülésén annak az útnak a tanulságait foglaljuk össze, amely a múlt század hetvenes éveinek kezdeményezéseitől, célkitűzéseitől napjaink elektronikus és digitális eszköztárának kialakításáig vezet. A kutatástörténeti bevezetőt követően a három előadás egyenként mutatja be a kutatócsoport által létrehozott Melodiarium Hungariae Medii Aevi Digitale, a Magyar Neumakatalógus és a Fragmenta Manuscriptorum Musicalium Hungariae Mediaevalis adatbázisok és inventáriumok legújabb fejlesztéseit. Külön hangsúly kap a köztük megteremthető és a kutatócsoport közelmúltbeli erőfeszítéseinek köszönhetően részben meg is teremtett kapcsolat, amely nemcsak a saját tudományterületünk lehetőségeit sokszorozza meg, de eszközként szolgál ahhoz is, hogy projektjeink önálló és egységes hálózatként csatlakozzanak a nemzetközi gregoriánkutatás hasonló célokat szolgáló nagyszabású adatbázisaihoz.
Helyszín: BTK Zenetudományi Intézet, Bartók Terem (1014 Budapest, Táncsics M. u. 7.)
A koncert programja itt látható.
