Ismertető

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Kutatócsoport előadássorozatban mutatja be a korai magyar történelem kutatásának legújabb eredményeit 2021. május 21. és július 14. között péntekenként 10:30 órai kezdettel online formában a Google Meet program segítségével. A program letölthető.

2021. június 4. péntek 10.30
KENDE ÉS GYULA? A MAGYAR KETTŐS FEJEDELEMSÉG TEÓRIÁJÁTÓL A FORRÁSOKIG
B. Szabó János‒Sudár Balázs

A korai magyar történelemre vonatkozó csekély mennyiségű írott forrást számos olvasati és értelmezési nehézség terheli. Jelen tanulmányunkban egyetlen, ám annál sarkalatosabb mondatot veszünk górcső alá: azt, amely szerint „Főnöküket kndh-nak nevezik. Ez a név királyuk címe, ugyanis annak az embernek a neve, aki a királyi hatalmat gyakorolja fölöttük, Dzslh.” A szöveg ebben a formában csak a 10. század elején alkotó Ibn Rusztánál olvasható, s némiképp más formában a Gardízí által készített, 11. század közepi perzsa átdolgozásban is szerepel. Ez a néhány szó a magyar tudományosságban hatalmas karriert futott be, számos elmélet épült rá, amelyek azután alapjaiban határozták meg a korai magyar történelemről való gondolkodásunkat. Eszerint a magyaroknál kettős királyság, sőt esetleg szakrális királyság lett volna a meghatározó uralmi forma.

Az arab szöveg azonban korántsem egyértelmű: megengedi, hogy a kndh-t méltóságnévként vagy megszólításként a Dzslh-t viszont egyértelműen személynévként értelmezzük. Így azon muszlim földrajzírók java része, akik a későbbiekben felhasználták ezt a szövegrészt, teljesen logikusan hagyták el a személynevet, hiszen az akkor már idejétmúlt információnak számított. Gardízí pedig talán saját korának és országának szultán–vezír kettősét látta bele az arab szövegbe.  

Tanulmányunkban kitérünk a két megnevezés hátterére is. A meggyökeresedett hiedelmekkel ellentétben a kndh nem közismert cím a sztyeppén, a szó halvány kapcsolatai az iráni és a mongol világ felé vezetnek. A Dzslh pedig sehol nem bukkan fel méltóságnévként, csak tulajdonnévként (törzsnév, személynév) találkozhatunk vele, de így is meglehetősen ritkán. Mindez annyit jelent, hogy a magyar főhatalom birtokosának megnevezései nem mutatnak az általunk ismert sztyeppei – török – világ felé, és sem a Türk Birodalomban, sem annak utódállamaiban, így a Kazár Kaganátusban sincsen nyomuk.