Ismertető

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Kutatócsoport előadássorozatban mutatja be a korai magyar történelem kutatásának legújabb eredményeit 2021. május 21. és július 14. között péntekenként online formában a Google Meet program segítségével. A program letölthető.

Archeogenetikai munkacsoport

2021. június 25. péntek 10.00 Archeogenetika és őstörténet

ÚJABB FEJEZET A KORAI MAGYARSÁG KUTATÁSÁBAN: A KELETEN MARADT NÉPESSÉG ANYAI ÉS APAI VONALAINAK GENETIKAI VIZSGÁLATA
Szeifert Bea–Gyuris Balázs–Gerber Dániel–Csáky Veronika–Türk Attila–Egyed Balázs–Mende Balázs Gusztáv–Szécsényi-Nagy Anna

A korai magyarság kutatásában a Kárpát-medencei honfoglalás kori sírok vizsgálata mellett fontos tényező a feltételezett őshaza és a vándorlás állomásainak archeogenetikai analízise. Kutatócsoportunk 2020-ban közölte az Urál vidékén található Ujelgi és további négy – a Kárpát-medencei honfoglalás kori sírok leletanyagával párhuzamot mutató – temető anyai és apai (mitokondriális DNS és Y-kromoszóma) származási vonalainak adatait (Csáky et al. 2020). Jelenleg a korai magyarokkal régészeti alapon kapcsolatba hozható, az Urál és a Volga-Káma-vidéken található lelőhelyek genetikai analízisén dolgozunk. Kutatásunk egyik fő eleme a keleten tovább élő magyarság vizsgálata. Ezen népesség egyik legelismertebb temetője Bolsije Tyigani, ahonnan a leletanyag alapján magyarként azonosított egyének a genetikai markerek szerint is kapcsolatba hozhatóak mind Ujelgi temetővel, mind a Kárpát-medence 10. századával. A Magna Hungaria területén – gyakran szegényes régészeti melléklettel – feltárt temetőkből származó humán csontmaradványok genetikai vizsgálata során olyan szoros anyai és apai kapcsolatokat tártunk fel, melyek alapján újabb temetőket rajzolhatunk fel a keleten maradt magyarság térképére. 

AZ EURÁZSIAI SZTYEPPE NÉPVÁNDORLÁSI ESEMÉNYEINEK HATÁSA A VOLGA-URÁL VIDÉKI KORA KÖZÉPKORI KULTÚRÁK NÉPESSÉGEIRE
Gyuris Balázs–Szeifert Bea– Harald Ringbauer–Türk Attila–Gerber Dániel–Mende Balázs Gusztáv–David Reich–Szécsényi-Nagy Anna

Kutatócsoportunk 2020-ban publikált eredményeinél (Csáky et al. 2020) és az azóta is folyamatban lévő uniparentális genetikai markerek vizsgálatánál nem álltak meg kutatásaink. A teljes genomi elemzések térhódítása tovább bővítette az elemzési lehetőségeink tárházát. A teljes genomi változatosságon alapuló vizsgálatok alkalmasak a nagyobb léptékű populációs mozgások, keveredések rekonstruálására. Ujelgi, Bolsije Tyigani és Guljukovo temetők közösségei és a környező népességek mélyreható genetikai adataiból megismerhetővé váltak a Volga és Urál-vidéki csoportok genetikai összetételében résztvevő forráspopulációk. Ezek hozzájárulásainak mértékéből pedig következtetni tudunk korábbi nagyobb léptékű népességmozgásokra az Urál és Volga-Káma-vidéken egyaránt. A populációgenetikai modellalkotáson túl a legújabb genetikai módszerek lehetőséget adnak direkt és távolabbi rokonsági kapcsolatok azonosítására is, amelyek közvetlen bizonyítékokkal szolgálhatnak a honfoglalás kori populáció eredetéről.