A Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatójának Balogh Balázst nevezték ki. Molnár Antal március folyamán számos sajtóorgánumnak nyilatkozott, elsősorban a Pápai Történettudományi Bizottságba történő kinevezése okán. Széchenyi-díjat kapott Szovák Kornél, a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatával tüntették ki Varga Szabolcsot. Báti Anikó a böjt időszakáról mesélt a médiában. A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából, illetve más évfordulókon több munkatársunk is nyilatkozott. Cikkünkben a Bölcsészettudományi Kutatóközpont márciusi médiamegjelenései közül válogattunk.
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Irányító Testülete március 1-jei hatállyal megválasztotta a kutatóhálózathoz tartozó hat kutatóközpont, egy önálló kutatóintézet, továbbá a mintegy 150, egyetemeken, illetve egyéb közintézményekben működő önálló kutatócsoport adminisztrációját ellátó Támogatott Kutatócsoportok Irodája intézményvezetőjét. A kutatóhely-vezetői pályázatok kiírására az előző intézményvezetők megbízatásának lejárta miatt került sor.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatójának Balogh Balázst, a BTK Néprajztudományi Intézet igazgatóját nevezték ki. A témában megjelent cikkek itt olvashatók.
Molnár Antal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet igazgatója és tudományos tanácsadója az utóbbi hetekben számos sajtóorgánumnak nyilatkozott, elsősorban a Pápai Történettudományi Bizottságba történt kinevezésével kapcsolatban. A vatikáni történeti kutatások jelentőségéről az M1 Híradóban és a Hír TV stúdiójában beszélt február végén, a Karc FM Keresztény értékek című műsorában pedig a Bizottság működéséről is szót ejtett, amelyet úgy kell elképzelni, mint egy akadémiai vagy egy tanácsadó testületi munkát.
A Blikk március 1-ei számában Fény derülhet a Vatikán eddig rejtett titkaira? Ferenc pápa történészet lett a hazai tudós címmel jelent meg róla írás, amelyben Molnár Antal így nyilatkozott:
„Hatalmas megtiszteltetés számomra, hogy a 30 tagú testület tagja lehetek. Egyúttal mérhetetlen bizalom is. Megvallom, meglepetésként ért, hogy Ferenc pápa engem kért fel erre a posztra. Ez számomra visszajelzés, hogy tudományos munkámmal és a Római Magyar Akadémia vezetőjeként eltöltött öt évemben hozzá tudtam tenni a világ egyháztörténetéhez. [...] A rangos testület egy speciális akadémia, egy amolyan tanácsadó testület, amely közvetve az egyházfő irányítása alatt áll, és koordinálja a katolikus egyház és a Vatikán történeti kutatásait.”
„Mintha vírustagadókat támogatna az állam” – csúcstörténész a Magyarságkutatóról és az alternatív tudományról címmel a VálaszOnline-on március 3-án jelent meg az interjú, amelyet Ablonczy Bálint készített Molnár Antallal, és amely beszélgetés – mint a címe is mutatja – számos témára kitért:
„A történész tudja: egy középkori krónika állítása még nem az igazság. Valóban volt a magyar nemességnek a középkorban hun származástudata, amiképpen a lengyelek szarmatáknak, a szlovákok nagymorvák utódainak tartották magukat, nem is beszélve a Romániában sokáig kizárólagos dák-római kontinuitásról. A 16-17. században művelt szerzők azt is leírták, melyik nép melyik bibliai vagy mitológiai szereplőtől származik, nyilván a mai tudásunk alapján másként látjuk a kérdést. Aki ezt nem fogadja el, az nincs tisztában a történettudomány elmúlt néhány évszázados fejlődésével. Ez ugyanolyan, mintha én bizonyos betegségeket piócákkal, érfelvágással akarnék gyógyítani, mondván, őseink így csinálták, bízzunk az ő tudásukban.”
Március 5-én a Klubrádió Délelőtt című műsorának vendége volt Molnár Antal mint az egyik legmagasabb nemzetközi pozíciót betöltő magyar történész. Március 7-én a Magyar Kurír közölt vele beszélgetést Először van magyar tagja a Pápai Történettudományi Bizottságnak címmel.
„Úgy érzem, az én feladatom az, hogy Magyarország, illetve tágabb értelemben a közép- és délkelet-európai térség történelmét bevigyem a bizottság munkájába, hiszen a térségből Magyarországnak van Rómában a legnagyobb intézményrendszere.” – mondta el többek között Molnár Antal.
Másnap a Népszavában jelent meg írás a kinevezéséről A titkok könyvtára címmel. Bár itt nem szólaltatták meg, a cikk hangsúlyozta:
„Molnár Antal a testület első magyar tagja […] A magyar történész éppen azután kezdheti meg a munkát, hogy Ferenc pápa megnyitotta a II. világháborúban betöltött kétes szerepe miatt vitatott XII. Piusz pápasága alatt született levéltári iratokat.”
Március 9-én az M5 Librettó című műsorában kérdezték többek között arról, hogy mi lesz a munkája a Pápai Történettudományi Bizottságban. Molnár Antal rámutatott, hogy elfoglaltságai főleg egy klasszikus bizottsági munkát jelentenek majd, és ehhez nem szükséges Rómába költöznie.
A Katolikus Rádió Kerengő című műsorának március 10-én nyilatkozott arról, hogyan is lesz valaki a Pápai Történettudományi Bizottság tagja – egyedüli magyarként eddig a Bizottság történetében.
Március 14-én a Magyar Hang A katolikus egyház köszöni, jól van címmel adott közre egy vele készült beszélgetést.
„A kinevezéskor elsősorban a személy a fontos, ám a megbízatás nem teljesen független magyar mivoltomtól sem. A történettudósok és az egyház közötti együttműködést koordináló bizottság a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt helyez arra, hogy nemzeti összetétele kiegyensúlyozott legyen, több földrészről is vannak tagjai.” – szögezte le Molnár Antal.
Még aznap ismét a Katolikus Rádió meghívásának tett eleget, ezúttal a Hagyományok éltetői című műsor keretében.
„Bár a felkérés hétköznapi módon e-mailben érkezett, a megtiszteltetés, hogy tagja lehet a nemzetközi kutatók alkotta csoportnak, vagyis a harmincketteknek – váratlan megtiszteltetésként érte.” – osztotta meg a hallgatókkal a felkérés pillanatát.
Március 15-én a 24.hu-nak adott interjút Tényleg sötét titkokat rejt a Vatikán levéltára címmel?, amelyben rámutatott: „a Vatikáni Titkos Levéltár 1881 óta nyitott a kutatás számára.”
Végül már áprilisban jelent meg a Magyar Nemzet Lugas című rovatában a Vatikáni titkokról tabumentesen című riport, amelyben Molnár Antal arról is beszélt, hogy XIII. Leó pápa 1883-ban már alapított egy bíborosi bizottságot, hogy koordinálja a párbeszédet az egyház és a történettudomány között, ennek utóda az 1954-ben létrehozott bizottság. Az óriási különbség az, hogy míg az első főpapokból állt, utóbbi klerikus és világi kutatók közössége.
Molnár Antal a Pápai Történettudományi Bizottságba való kinevezésével kapcsolatban készült valamennyi írás megtalálható ebben a cikkgyűjteményben.
Katona Csaba, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kommunikációs referense március folyamán szintén több sajtóorgánumnak nyilatkozott. A Jazzy Rádió Millásreggeli című műsora Mesél a múlt rovatának minden kedden vendége mint történész szakértő. Március 2-án arról emlékezett meg, hogy száz éve született Zdenek Miler, a világszerte máig népszerű Kisvakond (eredeti cseh nevén Krtek) alkotója. Március 9-én szintén egy száz éve született, sokoldalú művész, Romhány „Rímhányó” József emlékét idézte fel, akinek a nevéhez olyan alkotások (magyar) szövegei fűződnek, mint a Flintstone család, Mekk mester, a Mézga család, de pl. a Macskák című musical magyar verziója is.
Március 23-án ismét egy centenárium okán nyilatkozott: száz éve született Rényi Alfréd matematikus, a klasszikus műveltségű zseni, akinek nem csak tudományos, de ismeretterjesztő munkássága is kiemelkedő volt, ma pedig az ELKH kutatóhálózatához tartozó intézet – amelyet ő alapított – viseli nevét. Február 30-án a kétszáz évvel korábban kirobbant görög szabadságharc eseményeit és következményeit idézte fel. Ezen kívül március 6-án a Blikk két írásában is közreműködött: részben a nemzetközi nőnap történetéről kérdezték, részben pedig a 19. századi kolerajárványokról:
„Tipikusan modern kori járvány volt, megjelenése egybeesett a városiasodással és az iparosodással a XIX. században. Legtöbbünknek erről az időszakról a romantika, a reformkor és a szabadságharc jut eszünkbe, pedig ez az évszázad legalább annyira a koleráról is szólt. Az 1848–49-es szabadságharc idején is tombolt a járvány” – idézte fel Katona Csaba.
Március 23-én a Bonum TV Délelőtt című műsorában a Lengyel–Magyar Barátság Emléknapja alkalmából nyilatkozott. Végül március 28-án a 24.hu kérdéseire válaszolt az egykor az egész országot felkavaró Mágnás Elza-gyilkosság kapcsán.
A március 15-i ünnep alkalmából a BTK Történettudományi Intézet több munkatársa is nyilatkozott, így Katona Csaba (akinek a forradalom legendás helyszíneit bemutató sétájáról a Kultúra.hu-n is megjelent egy tartalmas cikk;) Fónagy Zoltán (akinek a Nők Lapjában is megjelent ismeretterjesztő írása) és Konrád Miklós is. Erről szóló összeállításunk itt található.
Széchenyi-díjat kapott Szovák Kornél Fraknói Vilmos-díjas klasszika-filológus, középkorkutató, a BTK tudományos tanácsadója, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történettudományi Intézete Medievisztika Tanszékének egyetemi docense a nemzetközi tudományos együttműködés keretében megvalósuló A magyarországi középkori latinság szótára köteteinek elkészítésében vállalt kimagasló szerepe elismeréseként, valamint a Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása során az ókori, illetve középkori magyar történelem írott forrásainak kutatása, feltárása és kiadása területén végzett értékőrző munkájáért.
A Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatával tüntették ki Varga Szabolcs történészt, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársát a mohácsi csata egykori helyszínének kutatásában elért eredményei, a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyet népszerűsítő kisfilmek létrejöttében vállalt szakmai, valamint két évtizedes oktatói munkája elismeréseként.
A Magyar Közlöny nyomán az elismerésekről számos cikk jelent meg.
Mitrovits Miklós, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa március 23-án szintén a Bonum TV Délelőtt című adásának volt a vendége, a Lengyel–Magyar Barátság Napja (Dzień Przyjaźni Polsko-Węgierskiej) alkalmából. A beszélgetésről készült felvétel itt érhető el:
A Pécs Története Alapítvány, a Kronosz Kiadó és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában 2020. december közepén jelent meg a Pécs története nagymonográfia 3. kötete. A nyolcrészesre tervezett sorozat régóta várt, újabb kötetében a szerzők, Sudár Balázs, Varga Szabolcs és Varga J. János, tudományos alapossággal, ugyanakkor olvasmányos stílusban, 184 színes képpel és 31 térképpel illusztrálva tárgyalják Pécs hódoltság korabeli történetét. A magyarul nem tudók részletes angol és török nyelvű rezüméből tájékozódhatnak a kötet tartalmáról.
A könyv nemcsak a korszak iránt érdeklődő olvasók, de a társadalomtudományos város-történetírás kedvelői számára is izgalmas olvasmánynak ígérkezik. Fodor Pál előszava szerint nemcsak arról ad hiteles képet, hogy milyen volt az élet a hódoltság idején Pécsett, hanem az egész török korszakkal kapcsolatos tudásunkat is gyarapítja. A kötetről Varga Szabolccsal Pilkhoffer Mónika beszélgetett.
„Sem a magyar nép, sem a magyar zene eredetében nincsenek kizárólagosságok, „vagy-vagy” alapon sosem fogunk dűlőre jutni, „és” kapcsolással annál inkább.”
– Bolya Mátyás zenész, zeneszerző, a BTK Zenetudományi Intézet kutatója és a Zeneakadémia docense szerint ebből a megközelítésből érdemes vizsgálni a magyarságot évszázad óta foglalkoztató kérdéseket.
A Népzenei Archívumot is vezető koboz- és citeraművésszel a VálaszOnline-on beszélgetettek Bartók Béla születésének kerek 140. évfordulóján, március 25-én.
Báti Anikó, a BTK Néprajztudományi Intézetének munkatársa volt a vendége a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorának 2021.03.19-én, amelyben a böjt történetéről mesélt. A kutató a Demokratának is nyilatkozott korábban: a húsvétot megelőző negyvennapos időszakban – a keresztény hagyomány szerint – lelki felkészülésben veszünk részt, így emlékezvén Krisztus szenvedéseire, a pusztában negyven napig tartó böjtjére is.
„A negyvennapos böjtöt 1091-ben II. Orbán pápa iktatta törvénybe a húsvétot megelőző időszakra. A kora középkorban százhatvan húsmentes nap volt: szerda, péntek, szombat, az advent időszaka, a nagy ünnepek vigíliái és persze a nagyböjt.” – mesélte el a kutató.
Szilágyi Adrienn, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa Bödők Gergelynek A történelem velünk él címmel megjelent beszélgetés során elmondta:
„Az elmúlt években a 19. század kutatása nemcsak a magyar, hanem az európai történetírásban is elhalványult. Sokan úgy gondolják, hogy a jelen megértéséhez és a jelen kihívásaira keresett válaszok megtalálásához kevésbé szükségesek a 19. századdal kapcsolatos vizsgálatok. Az érdeklődés hiánya részben ezzel magyarázható, részben sajnálatos tudatlansággal. Fontos lenne látni, hogy a 20. és részben a 21. század jelenségei valójában a 19. században gyökereznek: az urbanizáció, a belső és a határokon átnyúló migráció vagy az állam, a nemzet, az állampolgárság fogalmai.”
Munkatársunk az interjúban beszélt a 19. századi kutatásokról, kutatásairól, a középiskolai és egyetemi oktatás tapasztalatairól, a Lendület Családtörténeti Kutatócsoportról, a Hosszúlépés. Járunk? várostörténeti sétáiról és a most útjára indult podcast-sorozatról, a Glosszaról is. (A legutóbbi adás itt meghallgatható.)
A Kossuth Rádió Gondolat-jel című műsora 2021. március 14-i adásának a BTK Történettudományi Intézet két munkatársa is a vendége volt. Fónagy Zoltán tudományos munkatárs a szabadságharc korszakának nyilvánosságban megjelenő normatív anyaképét vetette össze egodokumentumokkal. (A történésszel a március 15-i nemzeti ünnep alkamából több interjú is készült, itt gyűjtöttük össze.)
A BTK TTI tudományos tanácsadója, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője, Pálffy Géza pedig az 1625. évi soproni koronázó országgyűlésről mesélt, hiszen a múlt évben látott napvilágot a kutatócsoport és a Soproni Levéltár közös kiadásában az Amikor Sopronra figyelt Európa. Az 1625. évi soproni koronázó országgyűlés című interdiszciplináris tanulmánykötet.
Kecskés D. Gusztáv 20. századi történelemmel foglalkozik, ezen belül Franciaország és Kelet-Közép-Európa, Magyarország és az ENSZ, a NATO és a szovjet blokk kapcsolatát vizsgálja, illetve sokat foglalkozik az 1956-os magyar menekültek nemzetközi befogadásával is.
„A nemzetközi szervezetek története valóban nagyon érdekel. A globalizáció fontos lenyomatait látom bennük. Az egyes államoknak az ezekben a szervezetekben megfigyelhető interakciói az esetek nagy részében sűrítve kifejezik azok külpolitikáját. A nemzetközi intézmények, különösen az ENSZ az élet minden területén az egyik legfontosabb normaalkotó intézmény. Érdekes megfigyelni például, ahogyan az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a COVID-19 világjárvány kapcsán egyszerre a mindennapi életünkben is láthatóvá vált. Magyarország ezekben az intézményekben folytatott tevékenységének és azok országunkra tett hatásának tanulmányozását nagyon fontosnak tartom külpolitikai helyzetünk megértéséhez történelmi távlatban is.”
Az Újkor.hu oldalán megjelent interjúban az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársával pályájáról és kutatásairól beszélgetett Máté Zsolt.
2021. március 10-én a Magyar Katolikus Rádió Ez volt a XX. század című műsorában a „Lendület” Trianon 100 Kutatócsoport vezetője, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, osztályvezetője, Ablonczy Balázs beszélt az Úton. Menekülés, mobilitás, integráció Közép-Európában és Magyarországon az első világháború után című tanulmánykötetről és a trianoni menekültek kérdéséről.
„A politikusok mégis harminc éve ragaszkodnak hozzá, hogy a történelem az ő ügyük. De miért olyan erős az emlékezetpolitika, miközben a velünk vagy ellenünk leegyszerűsítései miatt éppen az emlékezést nem segíti? Ez volt az alapkérdése az Eötvös Csoport legutóbbi – online – vitájának, ahol a „miért a múlttal foglalkozik a politika” kérdésre egy történész és egy szociológus, Romsics Gergely és Zombory Máté mondta el a maga válaszát.
„A politika szereplői és a politika-közeli emlékezetvállalkozók a már megásott lövészárkokból folytatták ezt a harcot. Nem jöttek létre a demokratikus nemzeti minimum emlékezethelyei sem.”
– mondta Romsics Gergely, amelyről a Telexen olvashatunk Kolozsi Ádám Magyarországon mindenki áldozat akar lenni című cikkében.
Jelenleg is folyik a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott 128925 azonosítószámú kutatás az OGYÉI és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet (ELKH) együttműködésében. „A gyerek közétkeztetés társadalmi beágyazottsága. Kérdések és lehetőségek" című kutatás esettanulmányokon keresztül tárja fel az egészséges étrend társadalmi szerepét, jelentőségét, megismerve a kiválasztott helyszíneken a gyerekek családi táplálkozáskultúráját, és a közétkeztetés valamennyi érintettjének menzával kapcsolatos nézeteit, tapasztalatait; a közétkeztetés működési mechanizmusait, eredményeit és megoldásra váró problémáit; a helyi élelmiszertermelés és -fogyasztás szintjeit. A témában megjelent cikk 2021.03.02-án az Origon és a Magyar Nemzetben is.
A részletek és további médiamegjelenéseink megtekinthetők ide kattintva.
