2021. július 28-án különleges körülmények között zajlott le a Cantus Planus Research Forum a Nemzetközi Zenetudományi Társaság (International Musicological Society, IMS) Cantus Planus munkacsoportja szervezésében. Ez a munkacsoport a zenei medievistákat, szűkebb értelemben a gregoriánkutatókat, tágabban a középkor nyugati és keleti egy- és többszólamú magaskultúráival, valamint azok későbbi utóéletével foglalkozó zenetörténészeket fogja össze. A magyar zenei medievisztikát a fórumon a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport három tagja, Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella és Szoliva Gábriel képviselte.
Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella és Szoliva Gábriel
Az IMS Cantus Planus munkacsoportja konferenciáira két-háromévente kerül sor, a most lezajlott fórum valójában a csehországi Telč városában tavaly nyárra tervezett tudományos találkozót szerette volna valamelyest pótolni, áthidalva azt az időt, amely az IMS 2022-ben sorra kerülő athéni kongresszusáig, illetve a Cantus Planus Study Group következő, 2024-re előirányzott gödöllői konferenciájáig tart. A rendezvény nemcsak azért volt különleges, mert a virtuális térben zajlott – az elmúlt másfél évben ezt már megszokhattuk –, hanem azért, mert programjából hiányoztak a hagyományos előadások. A „20 perc előadás, 10 perc diszkusszió” szokványos egymásutánját egyetlen hétórás (délután 3-tól este 10-ig tartó) prezentáció-maraton helyettesítette, amelyben nem kevesebb mint 50 előadó mutatta be aktuális kutatási eredményeit fejenként 5 percben, legföljebb 3 diából álló prezentáció kíséretében.
Az időkereteket kétségkívül bosszantóan szűkre szabták. Ennek következtében az előadásokban máskor kötelező kutatástörténeti bevezetők, szakirodalmi összefoglalások és véleményütköztetések áttekintésének előadói tiszteletkörei föláldoztattak a gyorsaság és gördülékenység oltárán. Bár voltak kijelölt chairek, szerepük az „előadók” szűkszavú bejelentésére szorítkozott. A bemutatók között nem hangzottak el kérdések. Nem voltak párhuzamos szekciók és kávészünetek. Mindezek ellenére az eseménynek határozott előnyei is voltak. Bármilyen furcsán hangzik, az 5 perc végső soron nem bizonyult kevésnek. Rákényszerítette az előadókat, hogy az általuk kiválasztott egyetlen tudományos eredményről valóban sallangmentesen, a lényegre összpontosítva beszéljenek. Persze nemcsak nekik kellett gyorsnak lenniük, de a reagálóknak is. Bár nem volt kijelölt vitaidő, a Zoom-rendszer chat-funkcióját maximálisan kihasználva aktív háttérbeszélgetést lehetett folytatni. A résztvevők ezt meg is tették: a csoportos és privát véleménycserék, az olykor „egymás szavába vágva” lejegyzett hozzászólások és szakmai kiegészítések már-már családias-vitatkozós légkört teremtettek a virtuális porondon.
Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella és Szoliva Gábriel előadásai a fórum Databases and Catalogues szekcióján belül összefüggő tematikus vonulatot alkottak, külön-külön egységekként mutatva be a Lendület-projekt keretében 2019 ősze óta folyó zenei szempontú töredékkutatás három központi fejezetét:
- a középkori magyarországi kottás kódextöredékek Fragmenta Manuscriptorum Musicalium Hungariae Mediaevalis weboldalát-adatbázisát és ennek összekapcsolását a Melodiarium Hungariae Medii Aevi Digitale online gregorián dallamkatalógussal (Czagány Zsuzsa)
- a 13. századi hangjelzett esztergomi breviárium (Breviarium Notatum Strigoniense) második kötetének rekonstrukcióját a zágrábi Érseki Könyvtárban megtalált 258 töredéke alapján (Szoliva Gábriel)
-
és a középkori Magyarország kottás kódexeinek, kódextöredékeinek zenei írásjeleit rendszerező, összehasonlíthatóvá és kereshetővé tevő neuma.zti weboldalt (Gilányi Gabriella). .
A fórum teljes programja itt, a három magyar előadó prezentációi pedig itt érhetők el: Czagány Zsuzsa előadása, Szoliva Gábriel előadása, Gilányi Gabriella előadása.