A járványhelyzet enyhülésével újraindult az ÁsaTalk podcast adássorozata is, amelynek 9. részében a vendégek a BTK Régészeti Intézet tudományos főmunkatársai Kiss Viktória, a Lendület Mobilitás Kutatócsoport vezetője és Kulcsár Gabriella, az Ősrégészeti témacsoport vezetője voltak. Az adásban a Kr. e. 3. és 2. évezred, a kora és középső bronzkor történetéről, a korszakot jellemző változásokról volt szó. A beszélgetés fő témáját a Lendület Mobilitás Kutatócsoport kutatásai adták, amelyekből megtudtuk, hogy egyéni sorsokat is képesek vagyunk megismerni egy temetkezés kapcsán, illetve még az adás elején kitértek a Régészet Napja programjaira is.
Kulcsár Gabriella, Kiss Viktória és a műsorvezetők, Pillik Bertalan és Soós Bence
Az egyének kutatásának lehetőségeit Kiss Viktória egy Balatonakaliban megtalált férfisír bemutatásával szemléltette, amelyről nemrég jelent meg cikk a Lendület Mobilitás Kutatócsoport honlapján.
„Megtestesült bronzkor”
Számos múzeum honlapján találkozhatunk egy-egy szép és érdekes tárgyat bemutató rövid hírekkel, a „hónap műtárgyával”. A Lendület Mobilitás Kutatócsoport a bronzkori embert vizsgálja, így a „Megtestesült bronzkor” című sorozatában kutatói arra vállalkoznak, hogy havonta egy konkrét bronzkori temetkezés leletei (használati tárgyak, például kerámia edények, bronzékszerek és -fegyverek), illetve az előkerült emberi maradványok segítségével megismertessük olvasóinkat a „hónap emberével”, vagyis azzal, amit kiderítettünk a bronzkor első ezer évében (Kr. e. 2500–1500 között) élt nők és férfiak életének és halálának körülményeiről.
A Megtestesült bronzkor 1.1. A balatonakali főnök című cikkben egyik kedvenc hősüket, a Balatonakali határában bronzfegyverekkel és arany ékszerrel eltemetett férfit mutatják be.
Kik azok a főnökök?
Az őskori közösségek vezetőit kulturális antropológiai megfigyelések alapján főnöknek nevezi a régészeti kutatás. Történeti és régészeti példák szerint a főnökségek átmenetet képeznek a néhány száz főt számláló falusias közösségek és a tízezres létszámú (pl. sumér) bürokratikus állami rendszerek között. Fő jellemzőjük a vezető öröklődő hatalma, és a piramis-szerűen felépülő társadalom, de központosított állami adminisztráció még nem alakult ki. A főnökök hatalmának alapját főleg a javak megszerzésének ellenőrzése, és a gazdasági, a katonai vagy az ideológiai fölény adta.
Főnök a Balatonfelvidékről: ki volt és mikor élt?
1965-ben Balatonakali határában egy domboldalon, vasútépítéshez kapcsolódó földmunkák közben gazdag mellékletű sír került elő. Az építőmunkások egy 16 g súlyú arany hajkarikát, és majd’ egy kilónyi (830 g) színesfém tárgyat találtak a sírban – egy különleges formájú fejszét, egy baltát, egy tőrt és egy vésőt, valamint egy spirálkarperecet.
A sír leleteit 1978-ban Torma István publikálta, de számos vizsgálatra akkor nem nyílt mód. A veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban megőrzött csontmaradványoknak köszönhetően kutatócsoportunk elvégezhette az embertani vizsgálatokat. A csontváz és a koponya néhány töredéke alapján a sírban egy 55-60 éves férfi nyugodott.
Mikor temethették el? Hol készülhettek a főnöki sír bronz és arany tárgyai? Milyen következtetéseket lehet levonni a leletekből?
A teljes cikkből kiderül, amely itt olvasható.
A beszélgetés az ÁsaTalk Facebook oldalán itt megtekinthető.
Az ÁsaTalk új részében Kulcsár Gabriella a múlt heti Régészet Napja programjairól is beszélt, amelyet új formában rendeztek meg, alkalmazkodva a járvány aktuális alakulásához. Az év elején a Magyar Régész Szövetség elnöksége az idei Régészet Napja tematikáját az augusztusban Budapesten megrendezendő Európai Régészek Szövetsége (EAA) konferenciájának központi témájához kapcsolta azzal, hogy annak a „networks/hálózatok” címet adták.
„Úgy gondoljuk, hogy az egyes emberek és az emberi közösségek harmonikus és sikeres működésének egyik alapfeltétele – akár felívelő, akár válságokkal terhelt időszakban – a kapcsolatok és kapcsolati hálózatok létrehozása, fenntartása és kiterjesztése. A kapcsolatok különböző szintjeit a régészeti kutatás nagyon sokféle módon mutathatja be: beszélhetünk róluk egy-egy tárgy segítségével vagy lelőhelyek hálózatán keresztül, de megvilágíthatók összetett kutatási módszerek példáival is.” – olvasható a Régészet Napja honlapján, ahol az összes programot el lehet érni.
Kép forrása: a Régészet Napjának honlapja
A beszélgetés az ÁsaTalk Facebook oldalán itt megtekinthető.
A Régészeti Intézet munkatársai a műsorvezetőkkel, Pillik Bertalannal és Soós Bencével, az ELTE régész szakos hallgatóival még számos témáról beszélgettek. A teljes adás meghallgatható:
🔊Soundcloudon itt.
🎙Spotifyon itt.
Kiemelt kép: A balatonakali sír bronzból és aranyból készült leletei. Fotó: Hámori Péter