A 2020. évi Zrínyi Napok keretében a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékbizottság, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem szervezésében került sor szeptember 12-én, a szigetvári városháza dísztermében a Szigetvár-könyvek sorozat eddig megjelent két kötetének és Borsody István Élet a türbe árnyékában című dokumentumfilmjének ünnepélyes bemutatójára.
A rendezvény elnöki feladatait Hóvári János nagykövet, turkológus, a Türk Tanács budapesti képviseletének vezetője, a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékbizottság elnöke látta el. Bevezetőjében méltatta a Zrínyi–Szulejmán Kutatócsoport tagjai által a 2013 és 2019 közti években elvégzett, I. Nagy Szulejmán szultán egykori síremlékének és az azt övező épületegyüttes feledésbe merült helyszínének felderítésére és régészeti feltárására irányuló, nagy horderejű tudományos munkát, illetve annak pozitív társadalmi hozadékát. Kiemelte a szigetváriak hősies kiállásának nemzetpolitikai súlyát, a helyi és nemzeti identitás további erősítésében játszott szerepét, hangsúlyozva annak az európai történelem alakulását befolyásoló, sorsfordító jelentőségét.
Fotó: Zrínyi-Szulejmán Kutatócsoport
Az eseményen felszólalt Nagy Csaba, a szigetvári választókerület országgyűlési képviselője is, aki köszöntőbeszédében szintén elismeréssel szólt a kutatások eddigi eredményeiről. Ugyanakkor azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a megkezdett munka folytatása, a Zrínyi-kultusz ápolásának ügye, Szigetvár emlékezetének megőrzése közös cél, amelyért mindenkinek együtt kell dolgoznia; egyúttal pedig a munka folytatása érdekében támogatásáról biztosította az érintetteket.
Fotó: Zrínyi-Szulejmán Kutatócsoport
Vass Péter Szigetvár Város polgármestere köszönettel fogadta a térség országgyűlési képviselőjének támogató szavait, és emlékeztetett azokra a még meg nem valósult infrastrukturális fejlesztésekre és intézményi beruházásokra, amelyek nélkül Szigetvár csak nagyon nehezen lesz képes ellátni azokat a feladatokat, amelyekre történelmi szerepe és küldetése predesztinálja.
Fodor Pál Turbék: Szulejmán szultán szigetvári Türbevárosa a 16–17. századi oszmán-török forrásokban című kötetét, amely a Szigetvár-könyvek első darabjaként látott napvilágot a Bölcsészettudományi Kutatóközpont gondozásában, a szerző távollétében Hóvári János mutatta be, hangsúlyozva annak a hazai oszmán forráskiadványok sorában betöltött hiánypótló, unikális jelentőségét. Részletesen ismertette a türbeváros létrejöttét és működését leíró nyitótanulmányt követő szövegek feldolgozásával, fordításával, értelmezésével kapcsolatos tudnivalókat és nehézségeket. Mondanivalóját az eredeti forrásdokumentumokat – a Szokollu Mehmed nagyvezír kegyes alapítványairól készült összeállítást, szultáni tanácsi rendeleteket, a szigetvári szandzsák 1579. évi összeírását és 1592. évi timárdefterét, 16–17. századi zsolddeftereket és elbeszélő forrásokat – ábrázoló illusztrációk bemutatásával kísérte.
Fotó: Zrínyi-Szulejmán Kutatócsoport
Nem mulasztotta el megemlékezni Fodor Pálnak, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatójának a hazai és nemzetközi oszmanisztikában játszott kiemelkedő szerepéről, tudományos életútjáról sem, felidézve közös pályakezdésük és munkásságuk legemlékezetesebb momentumait, nem utolsósorban pedig tisztelegve legendás mestereik, Hazai György, Szakály Ferenc és Barta Gábor emléke előtt.
A sorozat legutóbb megjelent, második, nagy lélegzetű – 593 oldalas, három tematikus egységben 17 historiográfiai, régészeti és emlékezeti vonatkozású tanulmányt felvonultató – Turbék: Szulejmán szultán zarándokvárosa című kötetét a szerkesztő, Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem professzora ismertette, vázolva annak a mintegy hét évnyi kutatási időszaknak a legfőbb állomásait, illetve részeredményeit is, amelyek a szigetvár-turbéki türbekomplexum és zarándoktelepülés lépésről-lépésre történő helymeghatározásához és régészeti feltárásához vezettek.
Fotó: Zrínyi-Szulejmán Kutatócsoport
Egyúttal köszönetet mondott annak a több mint húsz különböző tudományterületen dolgozó szerzőnek, kutatótársnak, akik vele együtt sikerre vitték a 2013-ban megkezdett munkát. Elmondta azt is, hogy a turbéki kutatások nem zárultak le végérvényesen, hiszen egyértelmű adatokkal rendelkeznek a türbepalánkhoz csatlakozó egy-egy keresztény és muszlim lakónegyed létezéséről, amelyeknek a feltárása további – évekre elegendő – feladatot és szakmai kihívást jelent.
Fotó: BTK
A rendezvény a szigetvár-turbéki kutatásokat figyelemmel kísérő Borsody István Élet a türbe árnyékában című filmjének első nyilvános vetítésével zárult. A közel 50 perces film, Szulejmán szultán turbéki sírkomplexumának, illetve zarándokvárosának létrejöttével, mindennapjaival, építményeivel, pusztulásának körülményeivel és jelenlegi állapotával ismerteti meg a nézőt, helyszíni felvételekkel és a résztvevők – Pap Norbert, Fodor Pál, Kitanics Máté, Sümegi Pál, Hancz Erika – megszólaltatásával engedve bepillantást a kutatás folyamatába. A filmben több alkalommal feltűnnek a Baltavári Tamás vezette Történelmi Animációs Egyesület munkatársai által készített, a kutatási eredmények szemléletes vizuális megjelenítése céljából készített 3D animáció képkockái is.
