A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója pályázatot hirdet ügyintéző–adminisztrátor munkakör betöltésére. A részletek itt olvashatóak.
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti Osztály 2019 januárjában nemzetközi konferenciát szervez – ez a negyedik a narratológiai konferenciák sorában. A konferencia tárgya: a kezdet – az elbeszélő művek kezdése, bevezetése, első szavai, mondatai, részei; hogyan határozzák meg ezek a további szövegrészeket, az elbeszélő mű egészét, a narrációt, az időt, a teret és a művek egyéb sajátosságait – ezek lesznek a konferencia fő kérdései. További részletek itt olvashatóak
A 2019. évi költségvetési törvény és az MTA-törvény módosításának előkészítése a Magyar Tudományos Akadémiával való előzetes konzultáció nélkül történt, ezért az MTA azt kéri a Kormánytól, hogy ezek a törvényjavaslatok ebben a formában ne kerüljenek az Országgyűlés elé – többek között ezt szavazta meg 100%-os egyetértésben az MTA Elnöksége június 15-ei rendkívüli ülésén. A határozatot Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke terjesztette az Elnökség – két közgyűlés között az MTA legfőbb döntéshozó szerve – elé. Az ülésen részt vettek a kutatóközpontok és -intézetek vezetői. További részletek itt olvashatóak.
Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjában dolgozó filozófusok, irodalmárok, művészettörténészek, néprajzosok, régészek, történészek és zenekutatók szakmáik sok év alatt kialakult és folyamatosan formálódó nemzetközi normái szerint végzik munkájukat. Ugyanúgy, mint a Magyar Tudományos Akadémia más kutatóközpontjaiban, intézeteik eredményei egyszerre szolgálják a magyarság nemzeti érdekeit, és egyszerre kívánnak megfelelni a nemzetközi tudományos élet elvárásainak.
László Gyula (1910–1998) régész, képzőművész, a 20. századi magyar tudományos és kulturális élet ikonikus alakja. Hagyatékán keresztül betekintést nyerhetünk a korszak régészeti kutatásába, egyetemi oktatásába és szellemi életének egészébe. Örökségének méltó megőrzésére és ápolására a László család és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont képviselői 2015. május 19-én együttműködési szerződést írtak alá a kiemelkedő művész–tudós szerteágazó kapcsolatrendszert tükröző kéziratos hagyatékának digitalizálásáról és szakkönyvtárának elektronikus leltárba vételéről.
Tiszteletünk és megbecsülésünk jegyében a mai nappal nyilvánosságra bocsájtjuk az archívum fennállásának első három évében digitalizált dokumentumok egy részét, azt a több mint tízezer oldalt, amely reményeink szerint a továbbiakban még folyamatosan bővülni fog, és sok örömöt fog okozni nemcsak a nagyközönségnek, hanem kutatástörténeti érdekességeivel muníciót ad több tudományterület és művészeti ág szakembereinek is. A honlap ITT elérhető.