Kik voltak pontosan azok a nők, akik leveleik által rövidebb-hosszabb ideig kapcsolódtak a különböző nőmozgalmi szervezetekhez? Milyen társadalmi rétegekből származtak, milyen képzettséggel rendelkeztek, esetleg a gazdaság mely szektorában vállaltak munkát? Milyen típusú kapcsolatok alakultak ki köztük és a „mozgalom arcainak” tartott aktivisták közt? A 2021 elején indult, Frauen schreiben an Frauenbewegungsaktivistinnen, 1870–1930 című hatéves projekt a történelmi nőmozgalom (németül erste/alte Frauenbewegung) történetéhez igyekszik újabb adalékokkal szolgálni. A kutatást Czeferner Dóra (BTK Történettudományi Intézet, Horthy-korszak témacsoport) ismereti, aki a Corinna Oesch (Universität Wien, Institut für Zeitgeschichte) által vezetett projekt résztvevője.
A progresszív német nőmozgalom vezetői (balról jobbra) Anita Augspurg, Marie Stritt, Lily von Gizycki, Minna Cauer és Sophia Goudstikker.
Forrás: tagesspiegel.de
Az ausztriai Fonds zur Förderung der wissenschaftlichen Forschung (FWF) és az Elise Richter-Programm által támogatott kutatás a Bécsi Egyetem Modernkori Történeti Intézetében zajlik. A motivációt a kutatási terv kidolgozásához az adta, hogy a századforduló polgári-liberális, feminista szervezkedése kapcsán kizárólag a vezető aktivisták munkássága ismert többé-kevésbé, ugyanakkor a mozgalom „célközönségéről” az utókor semmit sem tud. Mintaként Johanna Gehmachernek, Elisa Heinrichnek és Corinna Oeschnek a Käthe Schirmacher (1865, Danzig–1930, Merano) életét, illetve nőmozgalmi és politikai szerepvállalását feldolgozó korábbi projektje szolgált. A polgári nőmozgalom radikálisabb szárnyától a Német Nemzeti Néppártban (Deutschnationale Volkspartei) vállalt képviselőségig hosszú utat bejárt Schirmacher hagyatékában ugyanis számos olyan, „ismeretlen nő” tollából származó levél található, amelyeket az akkor már Európa-szerte széles körben hírnévnek örvendő aktivistának címeztek.
A korábban már említett kérdések mellett a legfontosabbak, amelyekre a projekt keretein belül igyekszünk válaszokat találni, a következők: Milyen hasonlóságok és különbségek figyelhetők meg az elküldött levelek szerkezetében? Milyen diszkurzív stratégiákat alkalmaztak, s miként látták, illetve jellemezték saját magukat az írásaikban? S végül melyek voltak azok a témák, amelyek a leggyakrabban előkerültek a levelekben?
A projekt keretein belül a korszak legbefolyásosabb osztrák és magyar, valamint néhány angolszász és francia nőmozgalmi aktivistájának levelezését vesszük nagyító alá.
Levélszekrény. Forrás:pxhere.com
Egyrészt azt kívánjuk feltérképezni, hogy pontosan milyen indokokkal/motivációval keresték meg az ismeretlen nők a nőmozgalom olyan vezető egyéniségeit, mint például Auguste Fickert (1855, Bécs–1910, Maria Enzersdorf), Schwimmer Rózsa (1877, Budapest–1948, New York) vagy Minna Cauer (1841, Freyenstein–1922, Berlin).
Auguste Fickert. Forrás: fraueninbewegung
A hosszabb távú cél egyértelműen a női nyilvánosság egy, a korábbiakban teljesen ismeretlen szegmensének vizsgálata. Érdekességként említendő, hogy az eddig feldolgozott források szerint a korszak nőmozgalmában a mai „celebkultuszhoz” meglehetősen hasonló attitűdök érhetők tetten. Mindez (részben) abból adódik, hogy a levélírók sok esetben már-már bálványozták az országos lefedettséggel rendelkező egyesületek mellett a nemzetközi ernyőszervezetek vezetésében is komoly szerepet vállaló aktivistákat.
Schwimmer Rózsa. Forrás: wikimedia.org
A munka során az aktivisták meglehetősen szétaprózódott hagyatékait (levelezéseit) tárjuk fel. Ezen kívül még több más forráscsoportra támaszkodunk: kiadatlan egyesületi iratokra, a nőszervezeteken belül működő jogsegélyszolgálatok, tanácsadó testületek, esetleg munkaközvetítők dokumentumaira, a mozgalmi lapok szerkesztőségeihez köthető levelezésekre, továbbá az e sajtóorgánumokban közölt olvasói levelekre. A projektterv kidolgozásakor egy olyan komparatív módszereken alapuló kutatás lebegett a szemünk előtt, amelyben fontos szerepet játszanak a transznacionális megközelítések. E mellett egy nagyobb volumenű adatbázis építését tűztük ki célnak, hiszen ezáltal a levelek tartalmának elemzése mellett lehetőségünk nyílik a vizsgált személyek és egyesületek körül kiépült kapcsolati hálók rekonstruálására és grafikus ábrázolására. Mindehhez kiváló platformként szolgál a MAXQDA program, amely a források kvantitatív és kvalitatív elemzésére egyaránt alkalmas.
Minna Cauer. Forrás: hist259.web.unc.edu
Természetesen számos kihívással és nehezítő körülménnyel is szembe kell nézni már a munka kezdeti fázisában is: a vizsgálatba bevont hagyatékok számos különböző gyűjteményben (Budapest, Bécs, Kassel, Amszterdam, London, Párizs, New York) érhetők el, meglehetősen szétaprózva. E mellett valószínűleg problémát jelent majd a későbbiekben a vizsgálni kívánt időszak hosszúsága is, amely számos, teljesen eltérő sajátosságokkal rendelkező nőtörténeti korszakot fed le. A források hatalmas mennyisége még a MAXQDA kiválóan működő rendszerében is több problémát vet fel, amelyekre a következő időszakban muszáj lesz megoldást találni. Végül pedig nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy a korszak nyugat- és közép-európai nőmozgalmai között rengeteg eltérés figyelhető meg.
A fent említetteken túl a projekt egyik legfontosabb hozadékaként korábban teljesen ismeretlen források feltárására és publikálására kerülhet sor. E mellett reményeink szerint vázolhatók lesznek azon érvényesülési stratégiák, amelyek a korszak nőmozgalmában, illetve azok perifériáin meghatározónak bizonyultak. A kapcsolati hálók és a különböző nőszervezetek társadalmi bázisának rekonstrukcióján kívül pedig azok a gyakorlatok is megismerhetővé válnak, amelyek által az egyik oldalon aktivistaként fontos szerepet vállaló, a másikon pedig a nőmozgalmat csupán távolabbról szemlélő nők egymást támogatták.
Czeferner Dóra
Czeferner Dóra 2019 óta a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet Horthy-korszak témacsoportjának fiatal kutatója. Doktori tanulmányait Pécsett, Lipcsében és Bécsben végezte, disszertációját 2020-ban védte meg a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán.
Kutatási területe az osztrák–magyar polgári-liberális, feminista nőmozgalmak fejlődése, nemzetközi beágyazottsága és sajtótevékenysége az 1890-es évektől az 1940-es évek végéig. E mellett Budapesten, Bécsben és New York-ban gyűjti a Schwimmer Rózsa életével és munkásságával kapcsolatos forrásokat. 2021-től a Bécsi Egyetem oktatójával, Corinna Oesch-sel közösen dolgozik a Fonds zur Förderung der wissenschaftlichen Forschung (FWF) és az Elise Richter-Programm által támogatott, „Frauen schreiben an Frauenbewegungsaktivistinnen, 1870–1930” című projekten.
Publikációs jegyzéke itt érhető el az MTMT-ben.
Kiemelt publikációja:
Kultúrmisszó vagy propaganda? Feminista lapok és olvasóik Bécsben és Budapesten. Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2021.
