„Sokat tehet a nő a társadalomban: betölteni nem csak emberi, de honleányi kötelességeit” – Kánya Emília mint normaszegő anya című cikkében Bozsoki Petra a Családtörténetek blogon a Habsburg Birodalom első női szerkesztőjének, Kánya Emíliának pályafutását idézi meg, aki a honleányi szerep sajátos újraértelmezésével tette társadalmilag elfogadottá példátlan élethelyzetét és szokatlan döntéseit.
A Családi Kör címlapképe
(részlet)
Ha valaki figyelemmel kíséri a nők helyzetéről folyó kortárs kulturális és tág értelemben vett politikai közbeszédet, könnyen az a benyomása alakulhat ki, hogy a nemek egyenlőségéért folytatott küzdelem eredményei kizárólag a liberális világnézet következményei lehetnek, vagy pedig csakis azzal szoros összefüggésben bontakozhattak ki. E történeti elbeszélés szerint a 19–20. századi női emancipáció középpontjában a minden tekintetben szabad, autonóm középosztálybeli nő képe áll, aki választó és választható, aki a nyilvános és szakmai tereket a férfiakkal egyenlően használja, emellett családi státuszáról, testéről, szexuális szokásairól önállóan dönt. A „hagyományosnak” tekintett „női” szerepek (háztartás, anyaság, nemzeti kötődés) e szerint olyan külső gátat jelentenek, amit le kell rombolni az „egyéni kiteljesedéshez”. Ha azonban figyelembe vesszük például Kánya Emília pályáját, láthatjuk, hogy ez a típusú nőtörténeti elbeszélés rendkívül egyoldalú.
Az értelmiségi női szerepek bővítése
Az íróként, de főként a Habsburg Birodalom első női lapszerkesztőjeként jegyzett Kánya Emília (1828–1905) több szempontból is ismert alak volt saját korában és halála után is. 1860-ban megalapította a Családi Kör című, elsősorban a magyar középosztálybeli női olvasóközönséget célzó folyóiratot. 1857-ben felbontotta Gottfried Feldingerrel, egy vagyonos temesvári birtokos-kereskedő fiával kötött házasságát, feltételezhetően a férj kicsapongó életmódja miatt. Házasságukból négy gyermek született, akiket Kánya a válóper beadása után, visszatérve a saját szülői házba, szerkesztői munkája mellett nevelt. Később második, a zsidó származású író, újságíró Szegfi Mórral kötött házasságából született további négy gyermeküket immáron szülői segítség nélkül, végig a Családi Kör működtetése mellett nevelték. Emellett Kánya Emília számos publicisztikai írást, beszélygyűjteményt, illetve regényt publikált és fordított, három évig szerkesztette a Magyar Nők Évkönyvét, valamint a Családi Kör mellékleteként a Magyar Hölgyek Könyvtárát. Titkára volt az Országos Nőiparegyletnek, tagja a Magyar Gazdasszonyok Országos Egyletének, a Pesti Jótékony Nőegyletnek és az Országos Nőképző-Egyletnek.
