A BTK Zenetudományi Intézet kiadásában a Musicologia Hungarica sorozat 2. részeként jelent meg Ozsvárt Viktória, a BTK Zenetudományi Intézet tudományos segédmunkatársa kötete Francia kapcsolat. Haraszti Emil (1885–1958) pályaképe címmel. A sorozat 3. kötete Kodály Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (1946–1949) címmel látott napvilágot, a szerzője pedig Dalos Anna, a BTK Zenetudományi Intézet tudományos tanácsadója, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum vezetője.
Francia kapcsolat. Haraszti Emil (1885–1958) pályaképe
A 20. század elején, az elsősorban német orientációjú magyar zeneéletben üdítően hatott a francia muzsika újdonságainak megismerése. Olykor azonban a francia művészet iránt érzett rokonszenv nemcsak zenei, de erőteljes politikai felhangokkal is bírt. Miként válhattak zenei jelenségek egy-egy közéleti vita vagy akár a propaganda eszközévé, és mi volt ennek az ára? Többek között e kérdés merülhet fel a Bartókkal való feszült viszonyáról elhíresült Haraszti Emil (1885–1958) pályaképének áttekintésekor.
Haraszti működési területei – tanári, intézményvezetői, zenekritikusi és zenetörténészi tevékenysége – adalékokkal szolgálnak az ezekben az években még kevéssé fejlett magyar zenetörténet-írás módszertani preferenciáiról, a kutatás személyi feltételeiről és a forrásfeltárás helyzetének alakulásáról is.
Kodály Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (1946–1949)
Bár a Magyar Tudományos Akadémia 1945 és 1949 közötti története, a szovjet mintára kikényszerített átalakítás folyamata már korábban felkeltette a kutatók érdeklődését, Kodály Zoltán épp ezen időszakra eső elnöki tevékenysége ez idáig nem került a vizsgálódások középpontjába. ,
E kismonográfia – a Kodály-kutatásban mindeddig fel nem használt levéltári és sajtóforrásokra támaszkodva, Kodály elnöki beszédeit a kontextus ismeretében újraértelmezve – kíséreli meg meghatározni a zeneszerző-népzenekutató elnök mozgásterét és helyét az Akadémia sorsát tekintve drámai történések alakulásában.
