Tompos Lilla, a Magyar Nemzeti Múzeum nyugalmazott munkatársa Esterházy László páncélinge – legenda és valóság című cikkében azt mutatja be a Családtörténetek blogon, hogy milyen legendák fűződnek Esterházy Miklós nádor második fiának, Lászlónak halálához és páncélingéhez.

A cikk a Sorsfordító virtuális családtörténeti kiállításhoz kapcsolódik, amely a Magyar Nemzeti Múzeum és az MTA Lendület Családtörténeti Kutatócsoport közös projektjeként készült.


2. a pancelingAz atlasz páncéling az Esterházy kincstárból (Iparművészeti Múzeum, Textilosztály)

Az Esterházy kincstár sorsa
(Részlet)

Az Esterházy kincstárban az ötvösművek, textíliák mellett ruhákat, közöttük „ szeginy Esterhás László vörös atlacz …Pánczér Üngő”-jét is őrizték. A műtárgyakat 1918-ban a fraknói várból Budapestre szállították, és az Iparművészeti Múzeumban helyezték el, majd a II. világháború alatt herceg Esterházy Pál a kincsekkel megrakott ládákat a budai, Tárnok utcai palotájának pincéjébe menekítette. A ház azonban bombatalálatot kapott, a tároló ládák egymásba roskadtak, szétporladtak. 1949-ben kezdődött meg az épület pincéjében tárolt műkincsek feltárása, melyek közül több ma is romos állapotban látható a 2022-ben Opus 735 címmel megnyílt kiállításban az Iparművészeti Múzeum bezárt épületében.  A gyűjtemény egy része teljesen megsemmisült, a nemesfém tárgyak közül több megolvadt, mások töredékesen maradtak ránk, míg néhányat a restaurátorok szakértői munkájának köszönhetően, majdnem az eredeti állapotába visszaállítottak.

1. a tarnok utcai haz feltarasaA Tárnok utcai Esterházy palota feltárása (Iparművészeti Múzeum, Adattár)

Az Esterházy család első jelentős tagja Esterházy Miklós (1583 – 1645) nádor, a család vagyonának megalapozója volt. Nyáry Krisztinával (1606 – 1641) kötött második házasságából származó második fia Pál, nemcsak a hatalmas, Magyarország tíz vármegyéjére kiterjedő uradalmat birtokolta, de műgyűjteményét a barokk kor egyik legjelentősebb főúri kincstárai közé emelte.

Kincstárát ékkövekkel kirakott nemesfém ötvösmunkák, ékszerek, érmegyűjtemény, diplomáciai ajándékok és hadizsákmányként szerzett fegyverek, ajándékként vagy hozományként a kincstárba került tárgyak sokasága mellett 16-17. századi textíliák, öltözékek is gazdagították.

A korszak női öltözékei, három hímzett bársonyszoknya, – egyiknek a halcsontos fűzött válla is megmaradt – továbbá hímzett, csipkés, korallos, gyöngyös menték és dolmányok, melyek közül néhányat neves történelmi személyiségekhez kötött a hagyomány, többségük azonban a grófi család egy-egy tagjának ruhatárából származik. Egyedülálló a karmazsinvörös atlaszselyemből varrott, aranyozott ezüstfonalas csipkével, paszománnyal, gyönggyel hímzett ing, amelyet a korszakban írt leltárakban páncélingként említenek.

A teljes cikk itt olvasható.