A Magyar Corvin-lánc Testület szervezésében és annak városligeti székházában rendezték meg 2024. március 12-én az Európai örökség – keresztény gyökerek című tudományos ülésszakot. A program négy előadása közül hármat a HUN-REN BTK Moravcsik Gyula Intézet munkatársai: Szovák Kornél igazgató, Adorjáni Zsolt tudományos titkár, valamint Tusor Péter osztályvezető tartott.

Az eseményt Vizi E. Szilveszter elnök nyitotta meg és Maróth Miklós akadémikus, a Testület tagja moderálta. A zárszót Solymosi László akadémikus mondta. Az alkalom egy új, Roheim-villabeli szimpóziumsorozat kezdete volt, a rendezvény  meghívója letölthető.

Adorjáni Zsolt: „Hazugságot nem ismerő üllőn kovácsold nyelvedet!” Az uralkodóval való költői beszéd hagyománya az antikvitásban és azon túl című előadásában az uralkodó(k)nak szóló alkalmi költészet antik (főként görög) történetét tekintette át különös tekintettel a jellegzetes fordulópontokra. A megközelítés újdonsága, hogy a műfajt nem irodalomszociológiai és történelmi összefüggésben vizsgálta, hanem filológiai-rétorikai szemszögből, vagyis arra kereste a választ, hogy milyen tartalmak és kifejezési formák jellemzik a költő és az uralkodó párbeszédét. Ennek a módszernek hozadéka kettős: egyfelől apologetikus, amennyiben sikerülhet az alkalmi költészetet kiszabadítani a modern korban rárakódott negatív előítéletektől, másfelől valódi arculatának felismerése lehetővé teszi azoknak a szálaknak a felfejtését, melyek az antikvitás uralkodó-képét és az uralkodóval való beszédmódot a későbbi korokkal összekapcsolják, rávilágítva az európai kultúra egységére ezen a vonalon is.

img 0263 1024x710Adrojáni Zsolt. Fotó: Hungary Today

Tusor Péter: Antiquitás és modernitás között. A pápaság a kora újkorban című előadásában elmondta, a nyugati latin egyház számos tekintetben megőrizte a római birodalom szerkezetét, eszmeiségét. Az előadás ennek az örökségnek kora újkori továbbélését, átalakulását foglalta össze. Szó esett Róma újkeletű, mind itáliai s kontinentális, mind pedig globális téren megmutatkozó centralizációs és uniformizációs törekvéseiről. Feltárultak a császárok bíborát viselő pápák céljai, dilemmái a korszak geopolitikai kihívásaiban. Megjelentek a Curia Romana (pre)modern intézményei, valamint a reprezentáció keretei és terei.

img 0284 1024x683Tusor Péter. Fotó: Hungary Today

Szovák Kornél: „Kezdetben azáltal növekedett a római birodalom…” A Róma-eszme a középkori nyugati és hazai hagyományban című előadásában elhangzott, hogy a római kultúra öröksége meghatározó szerepet játszott a magyar történelem évszázadai során. Ez részint a romanizmusban ‒ az antik kulturális javak (nyelv, jogszemlélet, írásbeliség, kormányzati rend, irodalom) elsajátításában ‒ nyilvánult meg, részint a keresztény világnézet római modelljének átvételében. A magyar államalapítás idején Európa népei már évszázadok óta gyürkőztek a római örökséggel, hol rajongva ápolták, hol ridegen elutasították azt a keresztény aszkézis jegyében. A Róma-eszme azonban folyamatosan befolyásolta a döntéshozók lelki szemei előtt lebegő eszményeket, motiválta a szereplők cselekvését és rányomta bélyegét az írott műveltség fejlődésére. A Róma városa körül kiformálódott eszmevilág magába foglalta a város romolhatatlanságának, megújuló képességének és elévülhetetlen irányító szerepének gondolatát, és mint ilyen végig kísérte a nyugati gondolati készlet kiformálódásának és kiteljesedésének hosszú történelmi folyamatát.

szovak kornelSzovák Kornél: Fotó: Hungary Today

Meghatározó pillanata volt ennek a történelmi útnak az 1000. esztendő, amikor a születőfélben lévő keresztény Magyar Királyság cselekvő közreműködésével egy olyan ‒ noha rövid életű, ám ‒ Európa sorsát a továbbiakra meghatározó politikai program bontakozott ki a kontinens szívében, amely ezen túl meghatározta állami kereteit és népi-nyelvi szerkezetét. Az egyetemes hivatásának tudatára ébredő Birodalom elfogadta és támogatta a nyugati szertartású keresztény világ népi sokszínűségét, és tudomásul vette a védőernyője alatt élő népek politikai autonómiáját. Mindez nem volt más, mint a Res publica Christiana, mint a keresztény népek közössége, melyeket belülről a hit és az egymás iránt érzett szolidaritás tudata fogott össze, modellje pedig a Római Birodalom volt abban a formában, ahogy Nagy Konstantin, majd nagy Theodosius megálmodta.

További információ és kiemelt kép: Magyar Corvin-lánc Testület  

A Hungary Today oldalán az eseményről angol nyelvű beszámoló jelent meg, amely itt olvasható