A HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai közül 2024-ben Bartha Ákos, Bernáth László, Mitcsenkov-Horváth Eszter, Tüskés Anna és Virágh András nyerte el a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat.

A Magyar Tudományos Akadémia 1997-ben alapított teljesítményközpontú, magas presztízsű országos ösztöndíjának célja a kiemelkedő kutatás-fejlesztési teljesítmény ösztönzése és elismerése a fiatal kutatók körében, valamint az MTA doktora cím elnyerésére való felkészülés elősegítése. Ebben az évben 156 pályázat részesül a támogatásban az érvényesen benyújtott 792 közül. 

Bartha Ákos kutatási területe a 20. századi magyar eszme- és társadalomtörténet. Szakmai munkásságát 2019-ben Hanák Péter-díjjal jutalmazták. Nyertes pályázatának címe: Szuverenista fajvédőből antitotalitárius demokrata? Eckhardt Tibor (1888–1972) életrajza. Az ösztöndíj keretében a húszas évek „Fajvédő Pártjának” egyik legfontosabb politikusáról, a harmincas évekbeli Kisgazdapárt vezetőjéről, az 1941-ben nem hivatalos küldetéssel az Amerikai Egyesült Államokba távozó és ott a magyar emigráció meghatározó alakjaként tevékenykedő Eckhardt Tiborról készít életrajzot. A kutatás fő célja, hogy a magyar politikai fajvédelem vezető triászának (Gömbös Gyula, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Eckhardt Tibor) harmadik tagjáról is szakszerű, a biográfiaírás nemzetközi trendjeihez igazodó monográfia álljon a kutatók és az érdeklődők rendelkezésére, miközben a Horthy-korszakra, valamint az USA-beli magyar emigrációra vonatkozóan is számottevően gyarapodnak ismereteink.

Bernáth László kutatási területe a morális felelősség és a szabad akarat metafizikai és ismeretelméleti problémái. Idén elnyert Bolyai-ösztöndíjas kutatása szerves folytatása előző Bolyai-ösztöndíjának. Az előző ösztöndíjas időszakban (Paár Tamással közösen) írt tanulmányában amellett érvelt, hogy ha racionálisan hihetünk a kategoriális (vagy más terminológiában) erős kötelességek létezésében, akkor még abban az esetben is racionális a szabad akarat és a morális felelősség létezésébe vetett hitünk, amennyiben a bizonyítékok nem támasztják alá e hitünk igazságát. Új kutatásában arra vállalkozik, hogy eltüntesse a fentebbi megfogalmazásban szereplő „ha ..., akkor ...”-t. A kutatás első centrális hipotézise: mivel racionálisan hihetünk a kategoriális kötelességek létezésében, ezért még abban az esetben is racionális a szabad akarat és a morális felelősség létezésébe vetett hitünk, amennyiben a bizonyítékok nem támasztják alá e hitünk igazságát. A kutatás második centrális hipotézise: léteznek olyan vélekedéseink, melyek racionalitását azon keresztül lehet megalapozni, hogy belátjuk: az adott vélekedésünk igazsága feltétele a kategorikus kötelességek létezésének, és így e vélekedéseink fenntartására is fel vagyunk episztemikusan jogosítva. Korábbi kutatásainak eredményeit továbbgondolva amellett fog Bernáth érvelni, hogy a morális felelősség és a szabad akarat létezésébe vetett hiteink éppen ilyenek. Kutatásának egyik fő – egyelőre teljesen nyílt – kérdése pedig az, hogy melyek azok a további vélekedéseink, melyekre ilyen alapokon episztemikusan fel vagyunk jogosítva. 

Mitcsenkov-Horváth Eszter kutatási területe a kora középkori ötvösség és fémművesség, valamint a régészeti emlékek természettudományos módszerek bevonásával történő (archeometriai) vizsgálata. A Bolyai-ösztöndíjat A polikróm ötvösség évszázadai a Kárpát-medencében – mesterség, szerveződés és társadalom a hun kortól az avar korig című pályázattal nyerte el. A polikróm díszítés különféle drágakövek és ötvöstechnikák látványos fény- és színhatást eredményező sajátos kombinációja, mely a késő római világ antik és barbár jellegzetességeit ötvözve, a Kr.u. 4. század végén jelent meg az európai ötvösművészetben egy földrajzilag igen elterjedt, kulturális határokon átívelő divatként. A hároméves kutatómunka célja kettős: egyrészt a langobard kori Dunántúl és a gepida kori Tisza-vidék polikróm ötvösmunkáinak archeometriai elemzése és összehasonlítása (Kr. u. 6. sz. első két harmada), másrészt ehhez kapcsolódva a fémművesség e sajátos emlékeinek átfogó értékelése a Kr. u. 5–7. századi Kárpát-medence egészére és európai kontextusára nézve. A kitűzött feladat alapjául szolgáló régészeti leletanyag kivételes lehetőséget kínál máshol nem tapasztalt jelenségek, folyamatok észlelésére és értelmezésére, a térség sajátos geopolitikai szerepe és az egymással szomszédos, mégis eltérő eredetű, történelmű és régészeti hagyatékú közösségei révén. A kutatás eredményeként elkészülő monográfia integrálja és bemutatja a polikróm ötvöstevékenység hagyományairól, komplexitásáról, regionalitásáról, kontinuitásáról és társadalmi összefüggéseiről szerzett ismereteket.

Újváriné Tüskés Anna kutatási területe a 20. századi francia-magyar irodalmi kapcsolatok, elsősorban Adorján Andor, Domándi László, Gara László, Heltai Jenő és Rab Gusztáv francia recepciójával foglalkozik. Az ösztöndíjat Zolnai Béla irodalomtörténész kéziratos hagyatékának feltárása, feldolgozása és kiadása című kutatási programjával nyerte el. A 20. századi magyar irodalomtudomány több szempontból is kivételes tudós személyiségének hagyatéka és az ebből készülő kritikai kiadás nélkülözhetetlen forrása nemcsak a tudománytörténetnek, hanem elvezethet új problémák felismeréséhez és az ezek megoldását elősegítő új módszerek kidolgozásához. A forrásanyag lehetőséget kínál a 20. századi magyar történelem meghatározó eseményei, köztük az első és a második világháború történéseinek egy kivételes intellektusú tudós egyéniség munkásságán keresztül reflektált, mikroszintű vizsgálatára.

Virágh Andrásviraghandras 1 a magyar századforduló sajtótörténetével, illetve a korszak karrierépítési stratégiáival és kapcsolathálózatával foglalkozik aktuális kutatásaiban. 2018 és 2021 között posztdoktori kutatásainak tárgya Cholnoky László életműve volt, jelenleg futó és hamarosan záruló programja ötvenegy századfordulós magyar szerzőjének komparatív karrierelemzésére koncentrál. Most pályázatot nyert kutatásának célja a Kalligram Kiadónál közel harminc kötetben megjelent és részben félbemaradt Krúdy-életműkiadás folytatása (a szerző 1903 és 1905 közötti kisprózai művei, köztük számos, könyvben még publikálatlan darab kiadása), illetve ezzel kapcsolatosan a feldolgozott életmű egyes részproblémáihoz kapcsolódó kísérőtanulmányok írása.  

A 2024-ben Bolyai-ösztöndíjat nyert kutatók névsora a Magyar Tudományos Akadémia honlapján olvasható.

A nyertes pályázatot benyújtó kutatóknak a Bolyai-ösztöndíj elnyeréséről kiállított okleveleket Bolyai-napon, 2024. szeptember 19-én adják át ünnepélyes keretek között.