+36 1 224 6700   

A „világnak kétségtelenül legnagyobb költője” – a Dante-emlékév Magyarországon

2021-ben világszerte Dante Alighieri halálának 700. évfordulójára emlékezett a tudomány és a művészet. A magyar vonatkozású eseményekről a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztályának munkatársa, Draskóczy Eszter készített összefoglalót, aki a Magyar Dante Bizottság tagjaként hozzájárult a programsorozat sikeres szervezéséhez és megvalósításához.


2021-ben világszerte Dante Alighieri halálának 700. évfordulójára emlékezett a tudomány és a művészet. A magyar vonatkozású eseményekről a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztályának munkatársa, Draskóczy Eszter készített összefoglalót, aki a Magyar Dante Bizottság tagjaként hozzájárult a programsorozat sikeres szervezéséhez és megvalósításához.


Megjelent az erdélyi hiedelemvilág népköltészeti kézikönyve

Az Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus a nemzetközi folklorisztika eddigi legnagyobb szabású olyan monográfiája, amely típus- és motívumindex formájában, hatalmas adatbázis alapján, 1995 oldal terjedelemben mutatja be egy európai régió prózaepikai hagyományvilágának e szegmensét. A tudományos regiszter olyan kézikönyv, amely az európai kultúrkör egyik leggazdagabb és legváltozatosabb mondavilágába nyújt betekintést átfogó igénnyel. A művet Magyar Zoltán, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa mutatja be, akinek a gondozásában a négy kötetes kiadvány megjelent.


Az Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus a nemzetközi folklorisztika eddigi legnagyobb szabású olyan monográfiája, amely típus- és motívumindex formájában, hatalmas adatbázis alapján, 1995 oldal terjedelemben mutatja be egy európai régió prózaepikai hagyományvilágának e szegmensét. A tudományos regiszter olyan kézikönyv, amely az európai kultúrkör egyik leggazdagabb és legváltozatosabb mondavilágába nyújt betekintést átfogó igénnyel. A művet Magyar Zoltán, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa mutatja be, akinek a gondozásában a négy kötetes kiadvány megjelent.


Hosszú út az „idegen” zsidók galíciai deportálásához

1914 és 1920 között a zsidóság helyzete szinte az egész világon megváltozott. Ezt a változást két tényező idézte elő. Az oroszországi polgárháború folyamán Kelet-Európában mintegy 80-100 ezer zsidót gyilkoltak meg. Ezt a tömeggyilkosság-sorozatot az áldozatok nagy száma miatt elő-holokausztnak is tekinthetjük. Másrészt a világháború végén a zsidóság önálló szereplőként is megjelent a nemzetközi életben. Ennek legmarkánsabb formája a Zsidó Delegációk Bizottságának megalakítása volt, mely a párizsi béketárgyalásokon a kisebbségvédelem ügyét képviselte. A Kelet-Közép-Európában élő zsidóság sorsát mindkét tényező befolyásolta. Az Európa keleti feléből még a világháború folyamán elindult antiszemita hullám a kontinens középső részét 1918/19-ben érte el. Az úgynevezett „idegen” zsidók galíciai deportálásához vezető utat Stark Tamás, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa ismerteti a Kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás 80. évfordulóján.


1914 és 1920 között a zsidóság helyzete szinte az egész világon megváltozott. Ezt a változást két tényező idézte elő. Az oroszországi polgárháború folyamán Kelet-Európában mintegy 80-100 ezer zsidót gyilkoltak meg. Ezt a tömeggyilkosság-sorozatot az áldozatok nagy száma miatt elő-holokausztnak is tekinthetjük. Másrészt a világháború végén a zsidóság önálló szereplőként is megjelent a nemzetközi életben. Ennek legmarkánsabb formája a Zsidó Delegációk Bizottságának megalakítása volt, mely a párizsi béketárgyalásokon a kisebbségvédelem ügyét képviselte. A Kelet-Közép-Európában élő zsidóság sorsát mindkét tényező befolyásolta. Az Európa keleti feléből még a világháború folyamán elindult antiszemita hullám a kontinens középső részét 1918/19-ben érte el. Az úgynevezett „idegen” zsidók galíciai deportálásához vezető utat Stark Tamás, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa ismerteti a Kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás 80. évfordulóján.


Egy értelmiségi szubkultúra természetrajza – interjúkötet Klaniczay Tiborról és a reneszánszkutatásról

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában megjelent Ács Pál és Székely Júlia könyve, A reneszánsz reneszánsza. Beszélgetések Klaniczay Tiborról és a reneszánszkutatásról


A Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában megjelent Ács Pál és Székely Júlia könyve, A reneszánsz reneszánsza. Beszélgetések Klaniczay Tiborról és a reneszánszkutatásról


A református templom titkai – régészeti kutatások Sztánán

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Havi Színes címmel indított rovatában megjelent a kutatócsoport tagja, Mordovin Maxim és az egri Dobó István Vármúzeum munkatársa, Zay Orsolya: A református templom titkai. Régészeti kutatások Sztánán című írása. 


A Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Havi Színes címmel indított rovatában megjelent a kutatócsoport tagja, Mordovin Maxim és az egri Dobó István Vármúzeum munkatársa, Zay Orsolya: A református templom titkai. Régészeti kutatások Sztánán című írása. 


A legújabb Ulysses – egy fordítás története

Új magyar nyelvű kiadásban jelent meg az Ulysses. James Joyce regényét újrafordított formájában először 2012-ben ismerhették meg az olvasók, magyarországi fogadtatása viszont sokkal régebbre nyúlik vissza. A szövegváltozatok történetét Kappanyos András, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos tanácsadója, a négytagú fordítócsoport vezetője ismerteti június 16-án a Bloomsday alkalmából.


Új magyar nyelvű kiadásban jelent meg az Ulysses. James Joyce regényét újrafordított formájában először 2012-ben ismerhették meg az olvasók, magyarországi fogadtatása viszont sokkal régebbre nyúlik vissza. A szövegváltozatok történetét Kappanyos András, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos tanácsadója, a négytagú fordítócsoport vezetője ismerteti június 16-án a Bloomsday alkalmából.