Ismerettár blog
- Mátyás-Rausch Petra
- 2021. február 24.
„Az mi szabadságunk alább-alább szállott” – megjegyzések II. Rákóczi György és édesanyja, Lorántffy Zsuzsanna kapcsolatához
Négyszáz évvel ezelőtt, 1621. január 30-án született II. Rákóczi György (1621–1660) erdélyi fejedelem. A Rákóczi-család sorsának alakulásával kutatásai során kiemelt helyen foglalkozott Péter Katalin, a BTK Történettudományi Intézet tavaly februárban elhunyt, szeretett és pótolhatatlan professor emeritusa. Lorántffy Zsuzsanna és II. Rákóczi György kapcsolatát ismertető, anya és fia ambivalens viszonyát bemutató összefoglalójában az ő emléke előtt is tiszteleg Mátyás-Rausch Petra, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa.
- Részletek
- Írta: Mátyás-Rausch Petra
Négyszáz évvel ezelőtt, 1621. január 30-án született II. Rákóczi György (1621–1660) erdélyi fejedelem. A Rákóczi-család sorsának alakulásával kutatásai során kiemelt helyen foglalkozott Péter Katalin, a BTK Történettudományi Intézet tavaly februárban elhunyt, szeretett és pótolhatatlan professor emeritusa. Lorántffy Zsuzsanna és II. Rákóczi György kapcsolatát ismertető, anya és fia ambivalens viszonyát bemutató összefoglalójában az ő emléke előtt is tiszteleg Mátyás-Rausch Petra, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa.
- Kappanyos András
- 2021. február 22.
Mi a vers, és mennyibe kerül? – A József Attilának tulajdonított új szöveglelet kérdései
A híradások szerint tizenhét év után újra ismeretlen József Attila-vers került elő, és a kéziratot már árverésre is bocsátották, mielőtt az életmű vezető szakértői vagy a nemzeti intézmények kéziratspecialistái megvizsgálták volna. A hitelesség kérdése tehát még eldöntetlen, de a szöveg értelmezése, az életműben elfoglalt helye ettől függetlenül is érdekes kérdéseket vet fel. Kappanyos András, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos tanácsadója és osztályvezetője ezeknek járt utána.
- Részletek
- Írta: Kappanyos András
A híradások szerint tizenhét év után újra ismeretlen József Attila-vers került elő, és a kéziratot már árverésre is bocsátották, mielőtt az életmű vezető szakértői vagy a nemzeti intézmények kéziratspecialistái megvizsgálták volna. A hitelesség kérdése tehát még eldöntetlen, de a szöveg értelmezése, az életműben elfoglalt helye ettől függetlenül is érdekes kérdéseket vet fel. Kappanyos András, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos tanácsadója és osztályvezetője ezeknek járt utána.
- Kappanyos András
- 2021. február 5.
Rejtőzködő értékek – Erdődy Edit és a róla elnevezett díj
Erdődy Edit (1946–2010) az Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának egykori munkatársa idén lenne 75 éves. Emlékét 2015 óta a születésnapján, február 7-én átadott díj is őrzi. Az évforduló alkalmából Kappanyos András, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos tanácsadója írását közöljük.
- Részletek
- Írta: Kappanyos András
Erdődy Edit (1946–2010) az Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának egykori munkatársa idén lenne 75 éves. Emlékét 2015 óta a születésnapján, február 7-én átadott díj is őrzi. Az évforduló alkalmából Kappanyos András, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos tanácsadója írását közöljük.
- Cieger András
- 2021. február 2.
„Igen csalatkozik az, ki levelekből az írónak jelleméről ítél” – 150 éve halt meg Eötvös József
1871. február 2-án, idén 150 éve hunyt el Eötvös József író, költő, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke, illetve Eötvös Loránd fizikus apja. Halálának évfordulója alkalmából levélhagyatékának kutatásáról Cieger András, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa számol be, akinek vezetésével tízfős kutatócsoport dolgozik Eötvös levelezésének teljességre törekvő kiadásán az NKFIH támogatásával.
- Részletek
- Írta: Cieger András
1871. február 2-án, idén 150 éve hunyt el Eötvös József író, költő, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke, illetve Eötvös Loránd fizikus apja. Halálának évfordulója alkalmából levélhagyatékának kutatásáról Cieger András, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa számol be, akinek vezetésével tízfős kutatócsoport dolgozik Eötvös levelezésének teljességre törekvő kiadásán az NKFIH támogatásával.
- Szolláth Dávid
- 2021. január 19.
„Nem fér bele az írópályák szentesített sablonjába” – száz éve született Mészöly Miklós
Mészöly Miklós születésének 100. évfordulójára jelent meg Szolláth Dávid irodalomtörténész nagyívű monográfiája. A január 19-i jubileum alkalmából a szerző, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének munkatársa és a Jelenkor Kiadó Mészöly-életműkiadásának sorozatszerkesztője ismerteti Mészöly Miklós irodalmi pályáját és a Mészöly-emlékév előkészületeit.
- Részletek
- Írta: Szolláth Dávid
Mészöly Miklós születésének 100. évfordulójára jelent meg Szolláth Dávid irodalomtörténész nagyívű monográfiája. A január 19-i jubileum alkalmából a szerző, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének munkatársa és a Jelenkor Kiadó Mészöly-életműkiadásának sorozatszerkesztője ismerteti Mészöly Miklós irodalmi pályáját és a Mészöly-emlékév előkészületeit.
- Sisa József
- 2021. január 9.
„Derék, daliás főúr” – gróf Károlyi István és nagykárolyi kastélya
Gróf Károlyi István az ősi, ám már régebb óta mellőzött nagykárolyi kastélyt 1893 és 1896 között pazar formában átépíttette. Az épület a Loire völgyi francia kastélyokat felidéző, új külsőt kapott, belsejében tágas csarnokot alakítottak ki. Ezzel a korabeli Magyarország egyik legnagyobb szabású kastélyépülete jött létre. Ki volt Károlyi István, és miként került sor a nagy átépítésre? Sisa József, a BTK Művészettörténti Intézet tudományos tanácsadója cikkében e kérdésekkel foglalkozik.
- Részletek
- Írta: Sisa József
Gróf Károlyi István az ősi, ám már régebb óta mellőzött nagykárolyi kastélyt 1893 és 1896 között pazar formában átépíttette. Az épület a Loire völgyi francia kastélyokat felidéző, új külsőt kapott, belsejében tágas csarnokot alakítottak ki. Ezzel a korabeli Magyarország egyik legnagyobb szabású kastélyépülete jött létre. Ki volt Károlyi István, és miként került sor a nagy átépítésre? Sisa József, a BTK Művészettörténti Intézet tudományos tanácsadója cikkében e kérdésekkel foglalkozik.
További cikkeink...
