Ismerettár blog
- Szabados Bettina
- 2021. június 4.
Lukácsok sokasága: Lukács György halálának 50. évfordulója
1971. június 4-én, kereken ötven évvel ezelőtt hunyt el Lukács György, a múlt évszázad egyik meghatározó filozófusa. Az elmúlt ötven évben emlékezete – akárcsak még életében személyének és filozófiájának megítélése – ellentmondások kereszttüzében állt, így Lukácsok sokaságával szembesül az, aki munkássága iránt érdeklődik. Lukács György halálának kerek évfordulója alkalmából Szabados Bettina, a BTK Filozófiai Intézetének tudományos segédmunkatársa emlékezik meg arról, hogyan búcsúztatták el a filozófust ötven éve.
- Részletek
- Írta: Szabados Bettina
1971. június 4-én, kereken ötven évvel ezelőtt hunyt el Lukács György, a múlt évszázad egyik meghatározó filozófusa. Az elmúlt ötven évben emlékezete – akárcsak még életében személyének és filozófiájának megítélése – ellentmondások kereszttüzében állt, így Lukácsok sokaságával szembesül az, aki munkássága iránt érdeklődik. Lukács György halálának kerek évfordulója alkalmából Szabados Bettina, a BTK Filozófiai Intézetének tudományos segédmunkatársa emlékezik meg arról, hogyan búcsúztatták el a filozófust ötven éve.
- Császtvay Tünde
- 2021. május 6.
Hétköznapi Arany. Ritka interjú egy 19. századi napilapban
Arany János kifejezetten zárkózott életet élt, magánügyeiről jóformán semmit nem osztott meg a nyilvánossággal. Abban az évben, amikor lemondott akadémiai főtitkári posztjáról, mégis megjelent egy beszélgetés, amit otthonában készített vele Sturm Albert, a Buda halála német fordítója. Császtvay Tünde, a BTK Irodalomtudományi Intézet Bibliográfiai Osztályának vezetője az első magyar interjúkat közlő és bemutató, készülő kötete munkálatai közben talált a különös forrásra a Pesti Hírlap 1879. november 15-i számában.
- Részletek
- Írta: Császtvay Tünde
Arany János kifejezetten zárkózott életet élt, magánügyeiről jóformán semmit nem osztott meg a nyilvánossággal. Abban az évben, amikor lemondott akadémiai főtitkári posztjáról, mégis megjelent egy beszélgetés, amit otthonában készített vele Sturm Albert, a Buda halála német fordítója. Császtvay Tünde, a BTK Irodalomtudományi Intézet Bibliográfiai Osztályának vezetője az első magyar interjúkat közlő és bemutató, készülő kötete munkálatai közben talált a különös forrásra a Pesti Hírlap 1879. november 15-i számában.
- Török Zsuzsa
- 2021. május 2.
Még az irodalom terén is csak a női hivatás körében – Vachott Sándorné és az Anyák Hetilapja
Az Osztrák–Magyar Monarchia első női lapszerkesztőjeként Kánya Emília húsz évig fenntartott Családi Kör (1860–1880) című lapjával fontos helyet vívott ki magának a kulturális emlékezetben. Az 1860-as években azonban más női lapszerkesztők is megjelentek, ilyen volt Vachott Sándorné is, akinek 1861-ben kiadott, kilenc hónapot megért Anyák Hetilapja című folyóiratát anyák napja alkalmából Török Zsuzsa, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa ismerteti.
- Részletek
- Írta: Török Zsuzsa
Az Osztrák–Magyar Monarchia első női lapszerkesztőjeként Kánya Emília húsz évig fenntartott Családi Kör (1860–1880) című lapjával fontos helyet vívott ki magának a kulturális emlékezetben. Az 1860-as években azonban más női lapszerkesztők is megjelentek, ilyen volt Vachott Sándorné is, akinek 1861-ben kiadott, kilenc hónapot megért Anyák Hetilapja című folyóiratát anyák napja alkalmából Török Zsuzsa, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa ismerteti.
- Domokos Mariann
- 2021. április 1.
Baczillus koma – a kolerajárvány elleni küzdelem sajátos formája a 19. század végén
A magyar epidémiatörténetben az 1892–1893-as, mintegy másfél évig tartó kolerajárvány a betegek számát tekintve a kisebbek közé tartozott, de így is sokezer ember lelte halálát a betegség következtében. A járvány elleni egyéni és társadalmi védekezési stratégiák egy része napjaink intézkedéseihez és praktikáihoz nagyon hasonló koreográfiát mutatott, a rendkívüli helyzet eredményes kezelésére olykor azonban különleges megoldások születtek. Ilyennek tekinthető az akkori kormányzati elképzelés arról, hogyan kell a járvány ellen a nép körében színvonalas egészségügyi felvilágosító propagandát folytatni ponyvanyomtatványok útján. A járvány idején keletkezett egészségügyi népoktató ponyva történetét Domokos Mariann, a BTK Néprajztudományi Intézetének munkatársa mutatja be.
- Részletek
- Írta: Domokos Mariann
A magyar epidémiatörténetben az 1892–1893-as, mintegy másfél évig tartó kolerajárvány a betegek számát tekintve a kisebbek közé tartozott, de így is sokezer ember lelte halálát a betegség következtében. A járvány elleni egyéni és társadalmi védekezési stratégiák egy része napjaink intézkedéseihez és praktikáihoz nagyon hasonló koreográfiát mutatott, a rendkívüli helyzet eredményes kezelésére olykor azonban különleges megoldások születtek. Ilyennek tekinthető az akkori kormányzati elképzelés arról, hogyan kell a járvány ellen a nép körében színvonalas egészségügyi felvilágosító propagandát folytatni ponyvanyomtatványok útján. A járvány idején keletkezett egészségügyi népoktató ponyva történetét Domokos Mariann, a BTK Néprajztudományi Intézetének munkatársa mutatja be.
- Papp Júlia
- 2021. március 11.
„Az igazság az, hogy nekünk is a szívünkhöz nőtt” – „II. Lajos páncélja” a magyar művelődéstörténetben
2021. február 17-én Orbán Viktor miniszterelnök a krakkói Wawelben Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök jelenlétében, ünnepélyes keretek között adta át Lengyelországnak azt a díszpáncélt, amely sokáig az 1526. évi mohácsi csatában elhunyt II. Lajos egykori tulajdonaként volt ismert. Az értékes műtárgy történetét Papp Júlia művészettörténész, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos főmunkatársa mutatja be.
- Részletek
- Írta: Papp Júlia
2021. február 17-én Orbán Viktor miniszterelnök a krakkói Wawelben Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök jelenlétében, ünnepélyes keretek között adta át Lengyelországnak azt a díszpáncélt, amely sokáig az 1526. évi mohácsi csatában elhunyt II. Lajos egykori tulajdonaként volt ismert. Az értékes műtárgy történetét Papp Júlia művészettörténész, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos főmunkatársa mutatja be.
- Török Zsuzsa
- 2021. február 28.
A nemzet özvegye és a magyar gyermekirodalom megteremtésének úttörője – 125 éve halt meg Vachott Sándorné
A 19. századi írónők közül Vachott Sándorné Csapó Mária személye sem saját korában, sem utólag nem keltett olyan érdeklődést, mint Szendrey Júlia alakja. Pedig sikerült betöltenie azt a szerepet, amelytől Szendrey második házasságkötése után végképp elesett: a nemzet özvegyéét. Vachott Sándornét ugyanis férjének az 1848–49-es megtorlások nyomán történt bebörtönzése, majd betegsége és halála után komoly társadalmi szolidaritás vette körül, amely az írói pályán való érvényesülés lehetőségét is megnyitotta előtte. Változatos próbálkozásokkal tarkított, kudarcoktól sem mentes, ám mindig az újrakezdés reményétől fűtött életpályáját 1896. február 29-én fejezte be. Írói, szerkesztői tevékenységét, a Cooper-indiánregények első magyar fordítójának alakját halálának 125. évfordulója alkalmából Török Zsuzsa, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa mutatja be.
- Részletek
- Írta: Török Zsuzsa
A 19. századi írónők közül Vachott Sándorné Csapó Mária személye sem saját korában, sem utólag nem keltett olyan érdeklődést, mint Szendrey Júlia alakja. Pedig sikerült betöltenie azt a szerepet, amelytől Szendrey második házasságkötése után végképp elesett: a nemzet özvegyéét. Vachott Sándornét ugyanis férjének az 1848–49-es megtorlások nyomán történt bebörtönzése, majd betegsége és halála után komoly társadalmi szolidaritás vette körül, amely az írói pályán való érvényesülés lehetőségét is megnyitotta előtte. Változatos próbálkozásokkal tarkított, kudarcoktól sem mentes, ám mindig az újrakezdés reményétől fűtött életpályáját 1896. február 29-én fejezte be. Írói, szerkesztői tevékenységét, a Cooper-indiánregények első magyar fordítójának alakját halálának 125. évfordulója alkalmából Török Zsuzsa, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa mutatja be.
További cikkeink...
- „Az mi szabadságunk alább-alább szállott” – megjegyzések II. Rákóczi György és édesanyja, Lorántffy Zsuzsanna kapcsolatához
- Mi a vers, és mennyibe kerül? – A József Attilának tulajdonított új szöveglelet kérdései
- Rejtőzködő értékek – Erdődy Edit és a róla elnevezett díj
- „Igen csalatkozik az, ki levelekből az írónak jelleméről ítél” – 150 éve halt meg Eötvös József
