Ismerettár blog
- Katona Csaba
- 2021. január 1.
„Szívesen töltöttem volna az év első, s így születésem napját övéim körében” – 200 éve született Slachta Etelka
200 évvel ezelőtt, 1821. január 1-jén született Temesváron a 19. század ismert magyar naplóírója, Slachta Etelka. A BTK Történettudományi Intézet honlapján közölt, napra pontosan 180 évvel ezelőtt kelt naplórészlettel tiszteleg emléke előtt Katona Csaba, a BTK kommunikációs referense, az intézet tudományos munkatársa. Az itt újraközölt szöveggel kívánunk Boldog Új Évet minden olvasónknak!
- Részletek
- Írta: Katona Csaba
200 évvel ezelőtt, 1821. január 1-jén született Temesváron a 19. század ismert magyar naplóírója, Slachta Etelka. A BTK Történettudományi Intézet honlapján közölt, napra pontosan 180 évvel ezelőtt kelt naplórészlettel tiszteleg emléke előtt Katona Csaba, a BTK kommunikációs referense, az intézet tudományos munkatársa. Az itt újraközölt szöveggel kívánunk Boldog Új Évet minden olvasónknak!
- Kiss Margit – Maróthy Szilvia – Seláf Levente
- 2020. december 11.
Toldi Miklós, Árgyélus királyfi és Szkender bég esete a stilometriával
Minden szerzőnek van sajátos, egyedi stílusa, amely állandó, és amely mennyiségileg is meghatározható jegyeket tartalmaz. Ezért bizonyos nyelvi jellemzők statisztikai eszközökkel is mérhetők. A stilometria szót először ízlelgetve jogosan merülhet fel, hogy vajon mi célból és miképpen lehet a stílust bármilyen módon is mérni? Erre a kérdésre adnak választ A régi magyar költészet számítógépes metrikai és stilometriai vizsgálata OTKA-kutatócsoport tagjai: a BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Kiss Margit, aki tanácsadóként, Maróthy Szilvia, aki résztvevő kutatóként társult a projekthez, valamint Seláf Levente az ELTE BTK részéről, aki a 2020 októberében indult program vezetője.
- Részletek
- Írta: Kiss Margit – Maróthy Szilvia – Seláf Levente
Minden szerzőnek van sajátos, egyedi stílusa, amely állandó, és amely mennyiségileg is meghatározható jegyeket tartalmaz. Ezért bizonyos nyelvi jellemzők statisztikai eszközökkel is mérhetők. A stilometria szót először ízlelgetve jogosan merülhet fel, hogy vajon mi célból és miképpen lehet a stílust bármilyen módon is mérni? Erre a kérdésre adnak választ A régi magyar költészet számítógépes metrikai és stilometriai vizsgálata OTKA-kutatócsoport tagjai: a BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársai közül Kiss Margit, aki tanácsadóként, Maróthy Szilvia, aki résztvevő kutatóként társult a projekthez, valamint Seláf Levente az ELTE BTK részéről, aki a 2020 októberében indult program vezetője.
- Tüskés Anna
- 2020. november 27.
Rab Gusztáv regényei és a magyar irodalom Franciaországban
Rab Gusztáv (1901–1963) írói hagyatéka 2012-ben került Párizsból Budapestre, benne hét kiadatlan regény kéziratával. A Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött kéziratok alapján 2020 októberében három kisregény jelent meg: a Kleopátra tükre, A verebek, és a Párizsi gyors. Az 1960 körül Franciaországban írt regények Budapest életének az 1944–1945-ös ostrom alatti időszakáról és a világháború utáni egy évtizedéről rajzolnak színes képet. A kötet sajtó alá rendezője, Tüskés Anna, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa foglalja össze a szövegkiadás hátteréhez kapcsolódó kutatási tapasztalatait.
- Részletek
- Írta: Tüskés Anna
Rab Gusztáv (1901–1963) írói hagyatéka 2012-ben került Párizsból Budapestre, benne hét kiadatlan regény kéziratával. A Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött kéziratok alapján 2020 októberében három kisregény jelent meg: a Kleopátra tükre, A verebek, és a Párizsi gyors. Az 1960 körül Franciaországban írt regények Budapest életének az 1944–1945-ös ostrom alatti időszakáról és a világháború utáni egy évtizedéről rajzolnak színes képet. A kötet sajtó alá rendezője, Tüskés Anna, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa foglalja össze a szövegkiadás hátteréhez kapcsolódó kutatási tapasztalatait.
- Maróthy Szilvia – Minkó Mihály
- 2020. október 27.
Nyugat és Napkelet között: folyóiratok és írók hálózata
Az elmúlt közel három évtized digitalizálási projektjeinek köszönhetően mára jelentős mennyiségű adat áll rendelkezésre a bölcsészettudományok területén is. Míg néhány évtizede csak álomképként vagy igen távlati célként lebeghetett a humán tudományok kutatói előtt nagyobb szövegkorpuszok, adathalmazok elemzése, jelenleg (sokak munkájának jóvoltából) ezek megléte szinte magától értetődő. A kísérleti projektet, amelynek kiinduló elképzelése az volt, hogy az elérhető adatokból ismerjük meg a 20. század elejének folyóirat-kultúráját Maróthy Szilvia, a BTK Irodalomtudományi Intézetének fiatal kutatója és Minkó Mihály adatvizualizációs szakértő mutatja be.
- Részletek
- Írta: Maróthy Szilvia – Minkó Mihály
Az elmúlt közel három évtized digitalizálási projektjeinek köszönhetően mára jelentős mennyiségű adat áll rendelkezésre a bölcsészettudományok területén is. Míg néhány évtizede csak álomképként vagy igen távlati célként lebeghetett a humán tudományok kutatói előtt nagyobb szövegkorpuszok, adathalmazok elemzése, jelenleg (sokak munkájának jóvoltából) ezek megléte szinte magától értetődő. A kísérleti projektet, amelynek kiinduló elképzelése az volt, hogy az elérhető adatokból ismerjük meg a 20. század elejének folyóirat-kultúráját Maróthy Szilvia, a BTK Irodalomtudományi Intézetének fiatal kutatója és Minkó Mihály adatvizualizációs szakértő mutatja be.
- Domokos Mariann
- 2020. szeptember 30.
Tündérek, sárkányok, törpék és boszorkányok – Hogyan váltak a Grimm-mesék magyar népmesékké?
A népmese napját első ízben tizenöt évvel ezelőtt, szeptember 30-án szervezte meg a Magyar Olvasástársaság Budapesten. A hagyományteremtő szándékkal életre hívott kezdeményezés azóta országos rendezvénysorozattá nőtte ki magát, amelynek célja a társaság felhívása szerint az, hogy a meseszeretők „ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé.” Az 1859-ben Kisbaconban született Benedek Elek születésének napján ünnepeljük a népmesét, e dátum azért is nagyon érdekes választás, mert a köztudatban a legnagyobb magyar mesemondóként élő „Elek apó” nemcsak meséivel, de a Grimm-mesék fordításával is jelentősen hozzájárult a magyar mesekincs alakításához. A magyar nyelvű Grimm-mesehagyomány történetébe Domokos Mariann, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa nyújt bepillantást.
- Részletek
- Írta: Domokos Mariann
A népmese napját első ízben tizenöt évvel ezelőtt, szeptember 30-án szervezte meg a Magyar Olvasástársaság Budapesten. A hagyományteremtő szándékkal életre hívott kezdeményezés azóta országos rendezvénysorozattá nőtte ki magát, amelynek célja a társaság felhívása szerint az, hogy a meseszeretők „ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé.” Az 1859-ben Kisbaconban született Benedek Elek születésének napján ünnepeljük a népmesét, e dátum azért is nagyon érdekes választás, mert a köztudatban a legnagyobb magyar mesemondóként élő „Elek apó” nemcsak meséivel, de a Grimm-mesék fordításával is jelentősen hozzájárult a magyar mesekincs alakításához. A magyar nyelvű Grimm-mesehagyomány történetébe Domokos Mariann, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa nyújt bepillantást.
- Sisa József
- 2020. szeptember 4.
A budapesti Országház és a londoni Parlament – a két épület hasonlósága és különbsége
„Gróf Andrássy Gyula volt miniszterelnökünk londoni visszaemlékezései abban az irányban döntötték el a kérdést, hogy a magyar állandó Országház is gót stílusban épüljön.” Miért hasonlít egymásra a londoni Parlament és a budapesti Országház? És tulajdonképpen milyen mértékben hasonló a két épület? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az írásában Sisa József, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos tanácsadója, a most megjelent Az Országház építése és művészete című könyv szerkesztője és egyik szerzője.
- Részletek
- Írta: Sisa József
„Gróf Andrássy Gyula volt miniszterelnökünk londoni visszaemlékezései abban az irányban döntötték el a kérdést, hogy a magyar állandó Országház is gót stílusban épüljön.” Miért hasonlít egymásra a londoni Parlament és a budapesti Országház? És tulajdonképpen milyen mértékben hasonló a két épület? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az írásában Sisa József, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos tanácsadója, a most megjelent Az Országház építése és művészete című könyv szerkesztője és egyik szerzője.
További cikkeink...
- Népzene Bartók műveiben – új adatbázis a Zenetudományi Intézet honlapján
- „Itt a döntés egyoldalúan történik” – az 1950-es megállapodás és a szerzetesrendek működési engedélyének megvonása
- Társszerzőségi hálózatok a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban (2012-2019)
- Móka bácsi és a mesék: 165 éve született Halász Ignác
