Ismerettár blog
- Tüskés Anna
- 2020. november 27.
Rab Gusztáv regényei és a magyar irodalom Franciaországban
Rab Gusztáv (1901–1963) írói hagyatéka 2012-ben került Párizsból Budapestre, benne hét kiadatlan regény kéziratával. A Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött kéziratok alapján 2020 októberében három kisregény jelent meg: a Kleopátra tükre, A verebek, és a Párizsi gyors. Az 1960 körül Franciaországban írt regények Budapest életének az 1944–1945-ös ostrom alatti időszakáról és a világháború utáni egy évtizedéről rajzolnak színes képet. A kötet sajtó alá rendezője, Tüskés Anna, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa foglalja össze a szövegkiadás hátteréhez kapcsolódó kutatási tapasztalatait.
- Részletek
- Írta: Tüskés Anna
Rab Gusztáv (1901–1963) írói hagyatéka 2012-ben került Párizsból Budapestre, benne hét kiadatlan regény kéziratával. A Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött kéziratok alapján 2020 októberében három kisregény jelent meg: a Kleopátra tükre, A verebek, és a Párizsi gyors. Az 1960 körül Franciaországban írt regények Budapest életének az 1944–1945-ös ostrom alatti időszakáról és a világháború utáni egy évtizedéről rajzolnak színes képet. A kötet sajtó alá rendezője, Tüskés Anna, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa foglalja össze a szövegkiadás hátteréhez kapcsolódó kutatási tapasztalatait.
- Maróthy Szilvia – Minkó Mihály
- 2020. október 27.
Nyugat és Napkelet között: folyóiratok és írók hálózata
Az elmúlt közel három évtized digitalizálási projektjeinek köszönhetően mára jelentős mennyiségű adat áll rendelkezésre a bölcsészettudományok területén is. Míg néhány évtizede csak álomképként vagy igen távlati célként lebeghetett a humán tudományok kutatói előtt nagyobb szövegkorpuszok, adathalmazok elemzése, jelenleg (sokak munkájának jóvoltából) ezek megléte szinte magától értetődő. A kísérleti projektet, amelynek kiinduló elképzelése az volt, hogy az elérhető adatokból ismerjük meg a 20. század elejének folyóirat-kultúráját Maróthy Szilvia, a BTK Irodalomtudományi Intézetének fiatal kutatója és Minkó Mihály adatvizualizációs szakértő mutatja be.
- Részletek
- Írta: Maróthy Szilvia – Minkó Mihály
Az elmúlt közel három évtized digitalizálási projektjeinek köszönhetően mára jelentős mennyiségű adat áll rendelkezésre a bölcsészettudományok területén is. Míg néhány évtizede csak álomképként vagy igen távlati célként lebeghetett a humán tudományok kutatói előtt nagyobb szövegkorpuszok, adathalmazok elemzése, jelenleg (sokak munkájának jóvoltából) ezek megléte szinte magától értetődő. A kísérleti projektet, amelynek kiinduló elképzelése az volt, hogy az elérhető adatokból ismerjük meg a 20. század elejének folyóirat-kultúráját Maróthy Szilvia, a BTK Irodalomtudományi Intézetének fiatal kutatója és Minkó Mihály adatvizualizációs szakértő mutatja be.
- Domokos Mariann
- 2020. szeptember 30.
Tündérek, sárkányok, törpék és boszorkányok – Hogyan váltak a Grimm-mesék magyar népmesékké?
A népmese napját első ízben tizenöt évvel ezelőtt, szeptember 30-án szervezte meg a Magyar Olvasástársaság Budapesten. A hagyományteremtő szándékkal életre hívott kezdeményezés azóta országos rendezvénysorozattá nőtte ki magát, amelynek célja a társaság felhívása szerint az, hogy a meseszeretők „ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé.” Az 1859-ben Kisbaconban született Benedek Elek születésének napján ünnepeljük a népmesét, e dátum azért is nagyon érdekes választás, mert a köztudatban a legnagyobb magyar mesemondóként élő „Elek apó” nemcsak meséivel, de a Grimm-mesék fordításával is jelentősen hozzájárult a magyar mesekincs alakításához. A magyar nyelvű Grimm-mesehagyomány történetébe Domokos Mariann, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa nyújt bepillantást.
- Részletek
- Írta: Domokos Mariann
A népmese napját első ízben tizenöt évvel ezelőtt, szeptember 30-án szervezte meg a Magyar Olvasástársaság Budapesten. A hagyományteremtő szándékkal életre hívott kezdeményezés azóta országos rendezvénysorozattá nőtte ki magát, amelynek célja a társaság felhívása szerint az, hogy a meseszeretők „ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé.” Az 1859-ben Kisbaconban született Benedek Elek születésének napján ünnepeljük a népmesét, e dátum azért is nagyon érdekes választás, mert a köztudatban a legnagyobb magyar mesemondóként élő „Elek apó” nemcsak meséivel, de a Grimm-mesék fordításával is jelentősen hozzájárult a magyar mesekincs alakításához. A magyar nyelvű Grimm-mesehagyomány történetébe Domokos Mariann, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa nyújt bepillantást.
- Sisa József
- 2020. szeptember 4.
A budapesti Országház és a londoni Parlament – a két épület hasonlósága és különbsége
„Gróf Andrássy Gyula volt miniszterelnökünk londoni visszaemlékezései abban az irányban döntötték el a kérdést, hogy a magyar állandó Országház is gót stílusban épüljön.” Miért hasonlít egymásra a londoni Parlament és a budapesti Országház? És tulajdonképpen milyen mértékben hasonló a két épület? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az írásában Sisa József, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos tanácsadója, a most megjelent Az Országház építése és művészete című könyv szerkesztője és egyik szerzője.
- Részletek
- Írta: Sisa József
„Gróf Andrássy Gyula volt miniszterelnökünk londoni visszaemlékezései abban az irányban döntötték el a kérdést, hogy a magyar állandó Országház is gót stílusban épüljön.” Miért hasonlít egymásra a londoni Parlament és a budapesti Országház? És tulajdonképpen milyen mértékben hasonló a két épület? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az írásában Sisa József, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos tanácsadója, a most megjelent Az Országház építése és művészete című könyv szerkesztője és egyik szerzője.
- Biró Viola
- 2020. szeptember 2.
Népzene Bartók műveiben – új adatbázis a Zenetudományi Intézet honlapján
Bartók Béla műveinek körülbelül egyharmada népdalfeldolgozás, amelyekben a zeneszerző túlnyomórészt saját, mintegy tízezer dallamból álló, különböző nemzetiségektől származó népdalgyűjteményéből válogatott. A Bartók által feldolgozott népi dallamok forrásjegyzékének, az ún. Lampert-jegyzéknek köszönhetően azt is tudjuk, hogy pontosan melyek ezek a népdalok.[1] A Bartók Archívum új adatbázisa e népi dallamok – lehetőség szerint – teljes forrásanyagát teszi közzé, amelyben a – már korábban is elérhető – felbecsülhetetlen értékű fonográffelvételek mellett ezek írásban rögzített változatait is tanulmányozhatjuk. Miként jegyezte le Bartók a dallamot a gyűjtéskor? Milyen megjegyzéseket fűzött hozzá? Hogyan pontosította lejegyzését olykor több évtized elteltével, annak érdekében, hogy az állandó változásban lévő népdal egy adott előadásának „pillanatfelvételét” a lehető legprecízebben rögzítse? Az adatbázist annak társszerkesztője, Biró Viola, a BTK Zenetudományi Intézet tudományos munkatársa mutatja be.
- Részletek
- Írta: Biró Viola
Bartók Béla műveinek körülbelül egyharmada népdalfeldolgozás, amelyekben a zeneszerző túlnyomórészt saját, mintegy tízezer dallamból álló, különböző nemzetiségektől származó népdalgyűjteményéből válogatott. A Bartók által feldolgozott népi dallamok forrásjegyzékének, az ún. Lampert-jegyzéknek köszönhetően azt is tudjuk, hogy pontosan melyek ezek a népdalok.[1] A Bartók Archívum új adatbázisa e népi dallamok – lehetőség szerint – teljes forrásanyagát teszi közzé, amelyben a – már korábban is elérhető – felbecsülhetetlen értékű fonográffelvételek mellett ezek írásban rögzített változatait is tanulmányozhatjuk. Miként jegyezte le Bartók a dallamot a gyűjtéskor? Milyen megjegyzéseket fűzött hozzá? Hogyan pontosította lejegyzését olykor több évtized elteltével, annak érdekében, hogy az állandó változásban lévő népdal egy adott előadásának „pillanatfelvételét” a lehető legprecízebben rögzítse? Az adatbázist annak társszerkesztője, Biró Viola, a BTK Zenetudományi Intézet tudományos munkatársa mutatja be.
- Fejérdy András
- 2020. augusztus 30.
„Itt a döntés egyoldalúan történik” – az 1950-es megállapodás és a szerzetesrendek működési engedélyének megvonása
Hetven évvel ezelőtt, 1950. augusztus 30-án jött létre a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Magyar Katolikus Püspöki Kar között az a megállapodás, amely tisztázatlan jogi besorolása ellenére negyven éven keresztül – amíg Paskai László bíboros, esztergomi érsek és Németh Miklós miniszterelnök 1990. február 6-án fel nem bontotta – az állam és a katolikus egyház közötti kapcsolatok alapját képezte. Az egyezményt megelőző tárgyalásokat, illetve a megállapodás tartalmát és következményeit Fejérdy András a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa mutatja be.
- Részletek
- Írta: Fejérdy András
Hetven évvel ezelőtt, 1950. augusztus 30-án jött létre a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Magyar Katolikus Püspöki Kar között az a megállapodás, amely tisztázatlan jogi besorolása ellenére negyven éven keresztül – amíg Paskai László bíboros, esztergomi érsek és Németh Miklós miniszterelnök 1990. február 6-án fel nem bontotta – az állam és a katolikus egyház közötti kapcsolatok alapját képezte. Az egyezményt megelőző tárgyalásokat, illetve a megállapodás tartalmát és következményeit Fejérdy András a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa mutatja be.
