Ismerettár blog
- Mészáros Csaba
- 2020. május 14.
A test, a lélek és az egészség kapcsolata az Északkelet-Szibériában élő jakutoknál
A jelenlegi világjárvány jól rávilágít arra, hogy egy vírus terjedését nem gátolják meg a közigazgatási és kulturális határok. A koronavírus ugyanúgy megfertőzhet, megbetegíthet bárkit, függetlenül attól, hogy a világ mely pontján él. Azonban az, hogy a megbetegedést, és a tüneteket miképpen magyarázza, illetve a gyógyítás eljárásait és a gyógyulás folyamatát hogyan értelmezi egy-egy közösség, jelentős eltéréseket mutat. Mindezen eltérések alapja az, hogy miképpen gondolkodnak egy adott kultúrában az emberek a létezők csoportjairól, valamint az, hogy mit gondolnak az emberi testről és a lélekről. Ha egy fertőzés biológiai ténye azonos is, a megbetegedés és a gyógyulás folyamata valamint a megelőzés és gyógyítás eljárásai eltérőek lehetnek. Ezekre a különbségekre hoz példát Mészáros Csaba, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa az Északkelet-Szibériában élő jakutok között végzett sokéves terepmunkájának tapasztalataira alapozva.
- Részletek
- Írta: Mészáros Csaba
A jelenlegi világjárvány jól rávilágít arra, hogy egy vírus terjedését nem gátolják meg a közigazgatási és kulturális határok. A koronavírus ugyanúgy megfertőzhet, megbetegíthet bárkit, függetlenül attól, hogy a világ mely pontján él. Azonban az, hogy a megbetegedést, és a tüneteket miképpen magyarázza, illetve a gyógyítás eljárásait és a gyógyulás folyamatát hogyan értelmezi egy-egy közösség, jelentős eltéréseket mutat. Mindezen eltérések alapja az, hogy miképpen gondolkodnak egy adott kultúrában az emberek a létezők csoportjairól, valamint az, hogy mit gondolnak az emberi testről és a lélekről. Ha egy fertőzés biológiai ténye azonos is, a megbetegedés és a gyógyulás folyamata valamint a megelőzés és gyógyítás eljárásai eltérőek lehetnek. Ezekre a különbségekre hoz példát Mészáros Csaba, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa az Északkelet-Szibériában élő jakutok között végzett sokéves terepmunkájának tapasztalataira alapozva.
- Sisa József
- 2020. május 13.
Humor és építészet – három karikatúra az Országházról
Az Országház építését tervpályázat, majd országgyűlési vita előzte meg. Az ügy a figyelem középpontjába került, melynek egyik, ha nem a legfőbb kérdése az építészeti stílus volt. Sisa József, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos tanácsadója, az Országház kiadás előtt álló nagymonográfiájának szerkesztője és egyik szerzője bemutat három karikatúrát, melyek nem csak a fejleményekre reflektáltak, hanem érzékeltetik, miről is szólt az építészet – és a politika! – a korabeli Magyarországon.
- Részletek
- Írta: Sisa József
Az Országház építését tervpályázat, majd országgyűlési vita előzte meg. Az ügy a figyelem középpontjába került, melynek egyik, ha nem a legfőbb kérdése az építészeti stílus volt. Sisa József, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos tanácsadója, az Országház kiadás előtt álló nagymonográfiájának szerkesztője és egyik szerzője bemutat három karikatúrát, melyek nem csak a fejleményekre reflektáltak, hanem érzékeltetik, miről is szólt az építészet – és a politika! – a korabeli Magyarországon.
- Tamás Ildikó
- 2020. május 8.
Szereplők és karakterek - „Járványfolklór”, avagy humor a közösségi hálón 6. rész
Tamás Ildikó, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa cikksorozatot ír a Facebook koronavírussal kapcsolatos folklórjelenségeiről. A 6. rész arról szól, hogy a járvánnyal kapcsolatba hozható online tartalmaknak kik az ismétlődően felbukkanó konkrét szereplői, illetve a közvetített üzenetekben bizonyos karakterek milyen kiemelkedő szerepet kapnak.
- Részletek
- Írta: Tamás Ildikó
Tamás Ildikó, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa cikksorozatot ír a Facebook koronavírussal kapcsolatos folklórjelenségeiről. A 6. rész arról szól, hogy a járvánnyal kapcsolatba hozható online tartalmaknak kik az ismétlődően felbukkanó konkrét szereplői, illetve a közvetített üzenetekben bizonyos karakterek milyen kiemelkedő szerepet kapnak.
- Mihalik Béla Vilmos
- 2020. május 5.
A kétszer megváltott nép – 275 éve történt a jászkun redempció
275 éve, 1745. május 6-án bocsátotta ki Mária Terézia azt a diplomát, amellyel a Jászkunságot visszahelyezte kiváltságos állapotába. A negyvenhárom esztendőn át tartó földesúri eladatottságból való megváltakozás az egész korabeli jászkun társadalmat megmozgatta. A redempció mind a mai napig élénken él a helyi emlékezetben, és központi eleme a jászkun identitásnak. Az évforduló alkalmából Mihalik Béla Vilmos, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa a Jászkunság eladásának és visszaváltásának történetét foglalta össze.
- Részletek
- Írta: Mihalik Béla Vilmos
275 éve, 1745. május 6-án bocsátotta ki Mária Terézia azt a diplomát, amellyel a Jászkunságot visszahelyezte kiváltságos állapotába. A negyvenhárom esztendőn át tartó földesúri eladatottságból való megváltakozás az egész korabeli jászkun társadalmat megmozgatta. A redempció mind a mai napig élénken él a helyi emlékezetben, és központi eleme a jászkun identitásnak. Az évforduló alkalmából Mihalik Béla Vilmos, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa a Jászkunság eladásának és visszaváltásának történetét foglalta össze.
- Gulyás Judit
- 2020. május 5.
„Ha olyan bóldogok nem letek volna, az én mesém is továb tartot volna” – Arany Jánosné Ercsey Julianna élete
Arany János felesége, Ercsey Julianna iránt – számos más írófeleségtől eltérően – nem mutatott az utókor különösebb érdeklődést. Az írófeleségek ábrázolási hagyományának van egy olyan látens vonulata, amely szerint a feleségek meglehetősen ritkán bizonyulnak az ítélkezni kész utókor elvárásainak megfelelő választásnak: akár azért, mert feltűnni vágyó, önző és hiú különcként, akár azért, mert intellektuálisan igénytelen társként láttatják őket. Ercsey Julianna életéről, műveltségéről igen keveset tudunk – mindenesetre neki köszönhetünk néhány igen korai és kiváló magyar népmesét, melyek azután fia révén váltak széles körben ismertté. Ercsey Julianna nevét 1818. május 5-én vezették be a nagyszalontai református anyakönyvbe. Árnyékban maradt alakját, életútját és meséit Gulyás Judit, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa mutatja be.
- Részletek
- Írta: Gulyás Judit
Arany János felesége, Ercsey Julianna iránt – számos más írófeleségtől eltérően – nem mutatott az utókor különösebb érdeklődést. Az írófeleségek ábrázolási hagyományának van egy olyan látens vonulata, amely szerint a feleségek meglehetősen ritkán bizonyulnak az ítélkezni kész utókor elvárásainak megfelelő választásnak: akár azért, mert feltűnni vágyó, önző és hiú különcként, akár azért, mert intellektuálisan igénytelen társként láttatják őket. Ercsey Julianna életéről, műveltségéről igen keveset tudunk – mindenesetre neki köszönhetünk néhány igen korai és kiváló magyar népmesét, melyek azután fia révén váltak széles körben ismertté. Ercsey Julianna nevét 1818. május 5-én vezették be a nagyszalontai református anyakönyvbe. Árnyékban maradt alakját, életútját és meséit Gulyás Judit, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa mutatja be.
- Császtvay Tünde, Maróthy Szilvia
- 2020. április 30.
Bibliográfiai adatbázis az oktatás és a kutatás szolgálatában
A bibliográfiák már akkor az ismeretek nélkülözhetetlen tárházai voltak, amikor a digitalizálásnak még a gondolata sem volt jelen. Mára egyre több online adatbázisból tájékozódhatunk. Az Irodalomtudományi Intézet bibliográfiai portálja megbízható forrásanyagával, hiteles, szakértő gyűjtéseivel az oktatást és a kutatást egyaránt segíti.
- Részletek
- Írta: Császtvay Tünde, Maróthy Szilvia
A bibliográfiák már akkor az ismeretek nélkülözhetetlen tárházai voltak, amikor a digitalizálásnak még a gondolata sem volt jelen. Mára egyre több online adatbázisból tájékozódhatunk. Az Irodalomtudományi Intézet bibliográfiai portálja megbízható forrásanyagával, hiteles, szakértő gyűjtéseivel az oktatást és a kutatást egyaránt segíti.
