Ismerettár blog
- Katona Csaba
- 2020. április 13.
„Édesen tűnt le így egy pár óra” – egy soproni lány naplóbejegyzései Húsvét idején a reformkorban
A Húsvéthoz számos hagyomány és rítus kötődik. Ezek egy része szakrális, hiszen az ünnep a keresztény liturgia kiemelkedően fontos része. Másfelől van egy, a kereszténységtől eltávolodó, részben talán pogány eredetű, de népies gyökerű, ám a városokban is meghonosodott tradíciója, így a piros tojások ajándékozása, a locsolás stb. Adódik a kérdés, vajon a hagyományok és rítusok mennyire képezték részét elődeink életének? Katona Csaba, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa közel 180 év távlatából visszatekintve azt mutatja be, hogy az 1830-as és 1840-es évek fordulóján egy fiatal nő mit jegyzett fel a naplójába nagypéntekről, nagyszombatról, valamint húsvét hétfőjéről és vasárnapjáról. Mennyire határozta meg e napoknak a gondolatvilágát a szakralitás? A válasz talán nem meglepő: mérsékelten.
- Részletek
- Írta: Katona Csaba
A Húsvéthoz számos hagyomány és rítus kötődik. Ezek egy része szakrális, hiszen az ünnep a keresztény liturgia kiemelkedően fontos része. Másfelől van egy, a kereszténységtől eltávolodó, részben talán pogány eredetű, de népies gyökerű, ám a városokban is meghonosodott tradíciója, így a piros tojások ajándékozása, a locsolás stb. Adódik a kérdés, vajon a hagyományok és rítusok mennyire képezték részét elődeink életének? Katona Csaba, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa közel 180 év távlatából visszatekintve azt mutatja be, hogy az 1830-as és 1840-es évek fordulóján egy fiatal nő mit jegyzett fel a naplójába nagypéntekről, nagyszombatról, valamint húsvét hétfőjéről és vasárnapjáról. Mennyire határozta meg e napoknak a gondolatvilágát a szakralitás? A válasz talán nem meglepő: mérsékelten.
- Deczki Sarolta
- 2020. április 11.
Az ékezetek és az identitás – Márai Sándor az emigrációban
120 éve, 1900. április 11-én született Márai Sándor, a magyar irodalom nagy emigráns írója, aki élete jó részét hazájától távol töltötte. Az idegenség, az otthontalanság élete alapvető tapasztalatává vált, amiről az Idegenek és a San Gennaro vére című regényei tanúskodnak. Hogyan próbálta Márai feldolgozni azt, hogy elvesztett mindent, ami életében meghatározó jelentőségű volt? Milyen szerepe volt az identitás megtartásában az ékezeteknek? Deczki Sarolta a BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa az író emigrációs éveit mutatja be.
- Részletek
- Írta: Deczki Sarolta
120 éve, 1900. április 11-én született Márai Sándor, a magyar irodalom nagy emigráns írója, aki élete jó részét hazájától távol töltötte. Az idegenség, az otthontalanság élete alapvető tapasztalatává vált, amiről az Idegenek és a San Gennaro vére című regényei tanúskodnak. Hogyan próbálta Márai feldolgozni azt, hogy elvesztett mindent, ami életében meghatározó jelentőségű volt? Milyen szerepe volt az identitás megtartásában az ékezeteknek? Deczki Sarolta a BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa az író emigrációs éveit mutatja be.
- Fónagy Zoltán
- 2020. április 11.
„Fontosabbat törvényhozásunk évlapjai nem ismernek” - Az 1848-as áprilisi törvények szentesítése
172 évvel ezelőtt, 1848. április 11-én V. Ferdinánd Pozsonyban aláírásával szentesítette az utolsó rendi országgyűlés jogalkotását. A 31 cikkely „áprilisi törvények” néven vonult be a magyar történelembe. Az alkotmány-jellegű törvényegyüttes korszakhatárt képez: lezárta a feudalizmus és a rendiség sokévszázados történetét, és megnyitotta az utat a jogegyenlőségen alapuló polgári társadalom és a parlamentáris államrendszer megteremtése előtt. Fónagy Zoltán, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a mára szimbólummá vált 1848-as áprilisi törvények szentesítésének körülményeit foglalja össze.
- Részletek
- Írta: Fónagy Zoltán
172 évvel ezelőtt, 1848. április 11-én V. Ferdinánd Pozsonyban aláírásával szentesítette az utolsó rendi országgyűlés jogalkotását. A 31 cikkely „áprilisi törvények” néven vonult be a magyar történelembe. Az alkotmány-jellegű törvényegyüttes korszakhatárt képez: lezárta a feudalizmus és a rendiség sokévszázados történetét, és megnyitotta az utat a jogegyenlőségen alapuló polgári társadalom és a parlamentáris államrendszer megteremtése előtt. Fónagy Zoltán, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a mára szimbólummá vált 1848-as áprilisi törvények szentesítésének körülményeit foglalja össze.
- Kappanyos András
- 2020. április 11.
Horger Antal és a karma – 115 éve született József Attila
Április 11-én 115 éve született József Attila, és húsz évvel később, 1925. március végén történt nevezetes „eltanácsolása” a szegedi – akkor éppen Ferenc Józsefről elnevezett – tudományegyetemről, aminek kapcsán Horger Antal, az egyébként kiváló nyelvtörténész sokkal nagyobb hírnévre tett szert, mint amit tudósi teljesítménye révén remélhetett – igaz, erre a hírnévre aligha vágyott. Mi hangzott el valóban a költő és a professzor között? A legendás konfliktus részleteit Kappanyos András, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos tanácsadója, osztályvezetője ismerteti.
- Részletek
- Írta: Kappanyos András
Április 11-én 115 éve született József Attila, és húsz évvel később, 1925. március végén történt nevezetes „eltanácsolása” a szegedi – akkor éppen Ferenc Józsefről elnevezett – tudományegyetemről, aminek kapcsán Horger Antal, az egyébként kiváló nyelvtörténész sokkal nagyobb hírnévre tett szert, mint amit tudósi teljesítménye révén remélhetett – igaz, erre a hírnévre aligha vágyott. Mi hangzott el valóban a költő és a professzor között? A legendás konfliktus részleteit Kappanyos András, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos tanácsadója, osztályvezetője ismerteti.
- Tamás Ildikó
- 2020. április 9.
A félelmet „gyógyítja”, vagy legalábbis kezelhetővé teszi az, ha kinevetjük – „Járványfolklór”, avagy humor a közösségi hálón 3. rész
Tamás Ildikó, a Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa cikksorozatot ír a Facebook koronavírussal kapcsolatos folklórjelenségeiről. A 3. rész arról szól, hogy miért kommunikálunk humorosan a járványról.
- Részletek
- Írta: Tamás Ildikó
Tamás Ildikó, a Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa cikksorozatot ír a Facebook koronavírussal kapcsolatos folklórjelenségeiről. A 3. rész arról szól, hogy miért kommunikálunk humorosan a járványról.
- Báti Anikó
- 2020. április 6.
A házi kenyér illata – a blogokból tanulhatjuk újra az otthoni kenyérsütés elfelejtett technikáit
„Napjainkban újra megjelent a házi kenyér az ételkínálatban. Most úgy tűnik, újabb lendületet vett az otthoni kenyérsütés: az interneten számos formában olvashatók a dagasztás, a kovászkészítés titkai, receptek a szódakenyértől az élesztős kelt tésztán át az öregtésztáig. A hagyományos belenevelődés helyett a blogokból tanulhatóak újra az elfelejtett technikák.”
Báti Anikó, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa a kenyérsütés és -fogyasztás közelmúltjáról és jelenéről írt az intézet honlapján.
- Részletek
- Írta: Báti Anikó
„Napjainkban újra megjelent a házi kenyér az ételkínálatban. Most úgy tűnik, újabb lendületet vett az otthoni kenyérsütés: az interneten számos formában olvashatók a dagasztás, a kovászkészítés titkai, receptek a szódakenyértől az élesztős kelt tésztán át az öregtésztáig. A hagyományos belenevelődés helyett a blogokból tanulhatóak újra az elfelejtett technikák.”
Báti Anikó, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa a kenyérsütés és -fogyasztás közelmúltjáról és jelenéről írt az intézet honlapján.
