+36 1 224 6700   

A pince rejtélye – Középkori leletek a tatai vár pincéjéből

Az Öreg-tó partján fekvő tatai vár leglátványosabb középkori épületeink közé tartozik. Az erődítmény egy része megtekinthető, azonban néhány helyiségébe csak kivételes alkalmakkor, vagy soha nem térhet be a látogató. Ez utóbbiak közé tartozik az épület középkori pincéje is. Az onnan előkerült gazdag késő középkori leletanyag feldolgozása részét képezi Kovács Bianka Gina készülő doktori disszertációjának. A BTK Régészeti Intézet fiatal kutatója a tatai vár történetének bemutatása mellett azt is ismerteti, hogy miként bukkantak rá a pincére a régészek, milyen tárgyakat találtak ott, miért temették be egykor a pincét, és ma miért nem látogatható.


Az Öreg-tó partján fekvő tatai vár leglátványosabb középkori épületeink közé tartozik. Az erődítmény egy része megtekinthető, azonban néhány helyiségébe csak kivételes alkalmakkor, vagy soha nem térhet be a látogató. Ez utóbbiak közé tartozik az épület középkori pincéje is. Az onnan előkerült gazdag késő középkori leletanyag feldolgozása részét képezi Kovács Bianka Gina készülő doktori disszertációjának. A BTK Régészeti Intézet fiatal kutatója a tatai vár történetének bemutatása mellett azt is ismerteti, hogy miként bukkantak rá a pincére a régészek, milyen tárgyakat találtak ott, miért temették be egykor a pincét, és ma miért nem látogatható.


Karanténstílus kreatívan – „Járványfolklór”, avagy humor a közösségi hálón 7. rész

A koronavírus-járvány korábban nem tapasztalt módon szűkítette be az emberek életterét.  A napi rutin és a korábban normaként működő magatartásformák nagyon gyorsan átértékelődtek, és lényegüket vesztett, kiüresedett szokásokként – átmenetileg – jelképes padlásokra és pincékbe száműztük őket. Ennek eredményeképpen a kommunikációban a humoros stílus dominanciája érthető, hiszen a humor egyik alappillére a dolgok szokatlan, sőt megdöbbentő együttállása. A feje tetejére fordított világ tulajdonképpen a mindennapi valóság részévé vált, ami nagyon érdekes attitűdöket és trendeket indított útjára – arra vonatkozóan is, hogy hogyan maradjunk stílusosak a járvány idején. Ezúttal ezekről lesz szó Tamás Ildikó, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa cikkében.


A koronavírus-járvány korábban nem tapasztalt módon szűkítette be az emberek életterét.  A napi rutin és a korábban normaként működő magatartásformák nagyon gyorsan átértékelődtek, és lényegüket vesztett, kiüresedett szokásokként – átmenetileg – jelképes padlásokra és pincékbe száműztük őket. Ennek eredményeképpen a kommunikációban a humoros stílus dominanciája érthető, hiszen a humor egyik alappillére a dolgok szokatlan, sőt megdöbbentő együttállása. A feje tetejére fordított világ tulajdonképpen a mindennapi valóság részévé vált, ami nagyon érdekes attitűdöket és trendeket indított útjára – arra vonatkozóan is, hogy hogyan maradjunk stílusosak a járvány idején. Ezúttal ezekről lesz szó Tamás Ildikó, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa cikkében.


A béke és a párbeszéd híve – száz éve született II. János Pál pápa

Karol Wojtyłaként született, II. János Pál néven vált ismertté a világban. Egy szerény körülmények között nevelkedő lengyel, akit halála után kilenc évvel szentté avattak. Ki volt ő? Gondolkodó, filozófus, a kultúra és a művészet embere, költő és színész, a béke és a párbeszéd híve, fáradhatatlan zarándok, a világ nagy változásainak kezdeményezője, és a hit embere. Így jellemzik életrajzírói. Idén lenne 100 éves. Életét Mitrovits Miklós, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa mutatja be.


Karol Wojtyłaként született, II. János Pál néven vált ismertté a világban. Egy szerény körülmények között nevelkedő lengyel, akit halála után kilenc évvel szentté avattak. Ki volt ő? Gondolkodó, filozófus, a kultúra és a művészet embere, költő és színész, a béke és a párbeszéd híve, fáradhatatlan zarándok, a világ nagy változásainak kezdeményezője, és a hit embere. Így jellemzik életrajzírói. Idén lenne 100 éves. Életét Mitrovits Miklós, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa mutatja be.


„El kellett hagynia játéktárgyait, hogy maga legyen játéktárggyá” – Mária, az első magyar királynő

625 éve, 1395. május 17-én hunyt el Mária magyar királynő egy lovasbalesetben. A hírek szerint állapotosan egyedül kilovagolt a hegyekbe, ahol lováról leesve, világra hozta koraszülött gyermekét. Mire kísérői nyomára akadtak, anya és gyermeke egyaránt halott volt. A balesetről sajnos egyedül egy 15. század elején, 1419 előtt készült német krónika számol be, így még az sem biztos, hogy az események pontosan a fentiek szerint történtek – ami bizonyos: a királynő halála, és a tény, hogy a történtekre fájdalmasan korán került sor. A királynő még csak huszonnégy esztendős volt, amikor lovával felbukott a Vértes vadonában. Mária életét Csukovits Enikő, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója mutatja be.


625 éve, 1395. május 17-én hunyt el Mária magyar királynő egy lovasbalesetben. A hírek szerint állapotosan egyedül kilovagolt a hegyekbe, ahol lováról leesve, világra hozta koraszülött gyermekét. Mire kísérői nyomára akadtak, anya és gyermeke egyaránt halott volt. A balesetről sajnos egyedül egy 15. század elején, 1419 előtt készült német krónika számol be, így még az sem biztos, hogy az események pontosan a fentiek szerint történtek – ami bizonyos: a királynő halála, és a tény, hogy a történtekre fájdalmasan korán került sor. A királynő még csak huszonnégy esztendős volt, amikor lovával felbukott a Vértes vadonában. Mária életét Csukovits Enikő, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója mutatja be.


Vivat Hussar! – 300 éves a franciaországi Bercsényi-huszárezred

Idén ünnepeljük az első állandó és a mai napig aktív franciaországi huszárezred, a Bercsényi-ezred (Régiment de hussards Berchény) alapításának háromszázadik évfordulóját. A francia hadsereg egyik patinás ezrede ma is büszkén viseli az alapító ezredtulajdonos, székesi gróf Bercsényi László nevét és címerét. Azt, milyen okok vezettek 1720-ban egy ilyen markánsan magyar jellegű francia ezred alapításához, és milyenek voltak az első Bercsényi-huszárok Tóth Ferenc, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója mutatja be, akinek a 18. századi franciaországi magyar emigráció történetéről szóló magyar nyelvű monográfiája a közeljövőben jelenik meg.


Idén ünnepeljük az első állandó és a mai napig aktív franciaországi huszárezred, a Bercsényi-ezred (Régiment de hussards Berchény) alapításának háromszázadik évfordulóját. A francia hadsereg egyik patinás ezrede ma is büszkén viseli az alapító ezredtulajdonos, székesi gróf Bercsényi László nevét és címerét. Azt, milyen okok vezettek 1720-ban egy ilyen markánsan magyar jellegű francia ezred alapításához, és milyenek voltak az első Bercsényi-huszárok Tóth Ferenc, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója mutatja be, akinek a 18. századi franciaországi magyar emigráció történetéről szóló magyar nyelvű monográfiája a közeljövőben jelenik meg.


Énekes fohász esőért és a járvány megszűnéséért – a liturgikus évben rendszeresen visszatérő körmenetek

Szent Márk, illetve a búzaszentelés napja április végén van. A körmenetben felhangzó énekek szövege az általános könyörgések mellett az aktuális kéréseket is tartalmazza. Minthogy most szárazság és járvány van, Juhász Katalin, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa az idevonatkozó énekszövegekből idéz néhányat. Az ének az írás végén elhelyezett linkre kattintva meg is hallgatható a szerző előadásában.


Szent Márk, illetve a búzaszentelés napja április végén van. A körmenetben felhangzó énekek szövege az általános könyörgések mellett az aktuális kéréseket is tartalmazza. Minthogy most szárazság és járvány van, Juhász Katalin, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa az idevonatkozó énekszövegekből idéz néhányat. Az ének az írás végén elhelyezett linkre kattintva meg is hallgatható a szerző előadásában.